Szent márton templom

2025. október 12.

Ünnepek: 
Október 13. (hétfő) - Szent Kálmán, Szent Hitvalló Edvárd
Október 14. (kedd) - Szent I.Kallixtusz, Szent Burkhard
Október 15. (szerda) - AVILAI SZENT TERÉZ
Október 16. (csütörtök) - Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit
Október 17. (péntek) - ANTIOCHIAI SZENT IGNÁC
Október 18. (szombat) - SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
Október 19. (vasárnap) - ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP-(Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák, Keresztes Szent Pál)

Miserend: 
Szerda,  16 ó.  Betegek miséje
Szombat,  17 ó. Szivók Tóth Tamás lelkiüdvéért
Vasárnap,  10:30 ó. - Pánczél Ferencért, valamint nejéért /Pánczél Máriáért/ és unokájukért, Beáért 
*
Jövő vasárnap missziós gyűjtés lesz a templomban. . 
*
Útravaló – 2025. október 12., évközi 28. vasárnap 
Mai világunkban elszoktunk attól, hogy megköszönjük a szeretetet, amit kapunk. Már a kisgyermekek sem tudják azt mondani, hogy köszönöm az ebédet vagy a tiszta ruhát. A házastársak is ritkán mondják egymásnak, hogy köszönöm a szeretetedet. A mai igeliturgiában az igazi köszönetről, háláról és a hit ajándékáról hallunk.

Elizeus próféta kigyógyította a szíriai Námánt a leprájából. Isten arra használja fel ezt a csodát, hogy kinyilatkoztassa magát ennek az embernek, és meghívja a hitre. Jézus a názáreti zsinagógában tartott első beszédében hivatkozik a szíriai Námán gyógyulására. Ő volt az egyetlen, akit Elizeus meggyógyított, pedig sok izraelita szenvedett leprában. Jézus azt akarja megmutatni, hogy az üdvösség nem a zsidóknak fenntartott kiváltság, hanem minden embernek szóló ajándék. Kicsit később hasonló dolog történik: utolsó jeruzsálemi útján Jézus meggyógyít tíz leprást. De közülük csak egy – egy idegen – ismétli meg Námán hálálkodását. Ezért pedig fizikai egészsége mellé megkapja még a hit ajándékát is. Nem lehet csodálkozni azon, hogy kilenc leprás elfeledkezett a háláról. Hiszen egyik pillanatról a másikra megszűnt az átok, ami rajtuk volt. Nemcsak a kiközösítettségük és a lenézettségük múlt el ezzel. Az oszlásnak indult testükbe visszatért a hús és a bőr frissessége: a vér egészséges árama végigömlött élettelenné fehéredett tagjaikon. Az életnek ez a diadalmas egészsége elfeledtette velük Jézust. Vagy egyszerűen nem tartották szükségesnek, hogy visszatérjenek és köszönetet mondjanak. Talán azért, mert a választott nép fiaiként természetesnek tartották Isten ajándékait. Hányszor megkísért minket is ez a gondolkodás: „Ez jár nekem!”

És a szamaritánus? Neki a zsidó papok nem voltak a papjai, talán nem is volt hová mennie, hogy megmutassa magát, mert ő az üdvösség rendjének szélére sodródott ember volt. Úgy érezhette, Jézus átnyúlt a zsidókat a szamaritánusoktól elválasztó emberi gáton. Ez volt az, amit nem feledtetett el vele a test és a vér egészsége. Lehet, hogy a szamaritánusságnak ez a tudata működött benne. Az üdvrendi kirekesztettség tudata állította olyan éles megvilágításba Jézus hozzá hajló szeretetét, hogy spontán feltört belőle a hála érzése.

Ránk is sokszor ránk tör a kirekesztettségnek ez a tudata, úgy érezzük, kívül vagyunk Isten választottjainak körén. Tudnunk kell azonban, hogy ő mindenkinek az életében tesz csodát. Lehet, hogy nem tartjuk számon, vagy elfelejtettük már. De ha idejében észbe kapunk, rájövünk, hogy életünk egy-egy fordulóján, akár egy baleset elkerülésének erejéig, Isten jelen van az életünkben. Vigyáz ránk, mint a szeme világára, és a hajunk szálát is számontartja.

Ilyenkor kell a szamaritánus lelkülete, amely megérzi, hogy nemcsak másokhoz jó az Isten, de hozzám is, aki tőle távol lévőnek tudtam magamat. Belenyúlt az életembe, és megéreztette velem szeretetét. S aki ezt egyszer megérezte, annak nem kell, hogy Isten naponta tanúságot tegyen örök szeretetéről. Egy életre hálát érzünk Isten iránt, és a kiimádkozatlanul kapott isteni jólét átvágja az élet egészségének sűrű felhőjét, amely elfeledteti velünk azt a tényt, hogy minden porcikánkban az Isten tenyerén élünk: „Benne élünk, mozgunk és vagyunk.”
Forrás: Magyar Kurír, Földi István keszthelyi címzetes esperes plébános

*
XIV. Leó:
Imádkozzunk a világszerte háborúban szenvedő gyermekekért!
A pápa szeptember 10-én a szerdai általános kihallgatáson a lengyel és arab nyelvű híveket köszöntve két békeüzenetet fogalmazott meg. Az elsőt a gyermekeknek szentelte – kiemelve az Ukrajnában és a Gázai övezetben élőket –, akik szenvednek a világszerte dúló konfliktusoktól. A második az erőszak sújtotta Szentföldről érkezett zarándokoknak szólt.
A Szentatya arra hívott, hogy „alakítsuk a fájdalom okozta kiáltást Istenhez intézett imává”.
„Imáitokban és humanitárius projektjeitekben emlékezzetek meg Ukrajna, Gáza és a világ más, háború sújtotta régióinak gyermekeiről.” Ezt a felhívást tette XIV. Leó pápa szeptember 10-én, szerdán délelőtt az általános kihallgatás végén, amikor a több ezer zarándok közt jelen levő lengyel hívőkhöz szólt a szemerkélő esőben a Szent Péter téren. A pápa megemlékezett a háború lengyel gyermekáldozatainak nemzeti napjáról, amely „jelképesen megemlékezik szenvedéseikről és hozzájárulásukról Lengyelország újjáépítéséhez a II. világháború után”. (…)
Forrás: Vatikáni Rádió Forrás: Magyar Kurír
*
Isten éltesse azokat, akik ma ünneplik születésnapjukat, névnapjukat vagy házassági évfordulójukat!
* 
Urunk, Jézus Krisztus, szeretett Mesterünk!

Teljes szívünkből hálát adunk Neked, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egész folyamán különös erővel átélhettük jelenléted csodáját, szereteted szelíd és ellenállhatatlan erejét. Hittük eddig is, de most meg is érezhettük, hogy ami történt, nagyobb, mint mi vagyunk.

A szentmisék és a szentségimádások meghitt közelsége, az Oltáriszentséget kísérő körmenet a városon át a szombat este kigyúló fényeivel, szentségi áldásod, mely átölelte és eggyé forrasztotta az egybegyűltek hatalmas tömegét, örök emlék és erőforrás marad számunkra.

A pápai misén a világegyház látható közösségként is megjelent Körülötted. Péter utódának vezetésével a püspökök, papok, szerzetesek, világi hívők hatalmas családja Téged ünnepelt, Tőled kapott kegyelmet, szent Tested és Véred táplálékával a Te életedben részesült.

A szegényekkel való közösség megélése, a művészet, a tudomány, a zene, a tanúságtételek átütő ereje, a sok nemzetiség, a minden földrészről hozzánk érkező hívők példája és lelkesedése a felemelkedés, a remény, az újrakezdés üzenetét hordozta a járvány nehéz hónapjai után. Belőled merítjük a bizalmat, Te vagy az, aki gondot viselsz ránk.

Eléd hoztuk nagy, közös gondjainkat is. A Föld erőforrásainak korlátait, az emberiség riadt útkeresését, hogy ne tegye maga körül lakhatatlanná a világot. Hogy tanácstalanságát ne egymás iránti szorongó vádaskodással vagy a javakért folyó ádáz küzdelemmel vezesse le. Találjon inkább Benned reményt, legyen képes a közös gondokat őszintén és nagylelkűen megvitatni. Hála Neked, mert velünk járod a történelem útját!

Köszönjük, hogy Körülötted, asztalod körül találkozhattunk a többi keresztényekkel. Kérünk, hogy mielőbb megtaláljuk velük a teljes közösséget! Szeretetben találkozhattunk más vallások követőivel és más világnézetű emberekkel is. Segíts, hogy a szeretetben hírnökeid lehessünk!

A készület éveiben kértük, hogy az Eucharisztikus Kongresszus fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja. Most, amikor megrendülten mondunk köszönetet a kongresszus minden kegyelméért, kérjük, segíts, hogy ennek a lelki megújulásnak a munkatársai lehessünk Szentlelked vezetésével és erejével! Ámen.
 *