mindenszentek-templom

2025. december 21.

Ünnepek:
December 23. (kedd) - Kenty Szent János, Szent Viktória
December 24. (szerda) - Szent Ádám és Éva
December 25. (csütörtök) - KARÁCSONY: JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE
December 26. (péntek) - SZENT ISTVÁN VÉRTANÚ
December 27. (szombat) - SZENT JÁNOS APOSTOL
December 28. (vasárnap) - SZENT CSALÁD
December 29. (hétfő) - Becket Szent Tamás
December 31. (szerda) - Szent I. Szilveszter pápa

Miserend:

*
Útravaló – 2025. december 21., advent 4. vasárnapja
Ma a gyermekségtörténetek olvasásába kezdünk. Szent Máté könyvében ezt Jézus családfája vezeti be, ahol a zsidó szereplők Dávid törzséhez való kapcsolódását jelenítik meg, a pogány ősök említése pedig előre utal a pogány misszióba induló Egyházra. Ezt követi Jézus születéstörténete, központjában a Gyermekkel, József szemszögéből rátekintve.

Jézus világra születésének előkészületében Szent József cselekvő félként áll előttünk Máté evangéliumában: feleségül kell vennie Máriát, nevet kell adnia a Gyermeknek, és ezzel felvennie Dávid törzsébe. Aktív jelenlétét nem maga találja ki, hanem az Úristen tevékenysége formálja az álom által. És mindez úgy történik, hogy a Gyermekkel kapcsolatban mindig háttérben marad, hiszen az evangélium módszeresen állítja, Mária a Gyermek anyja, s nem azt mondja: József gyermekének anyja. E kifejezésforma már az ősegyház hitére mutat rá: József nem biológiai, hanem nevelőapja Jézusnak, a Máriában fogant élet a Szentlélektől van, felette a Lélek lebegett, vagyis itt ragadható meg az új teremtés kezdete.

A szent író ebben a természetfeletti foganásban véli felfedezni az Ószövetség izajási próféciájának szó szerinti beteljesedését: a szűz fiút szül. A meggyőződés központi szerepét jelzi az Úr Szavának azonosítása a próféta szavával, ami ennyire egyértelműen csak két, a Fiúságról szóló helyen található meg Máténál: itt és az Egyiptomból hívtam fiamat szakasznál. Ezzel a finom utalással mintegy bevonja a szent író az olvasót is az üdvösség misztériumába: ahogy az emberséget jelölő Jézus nevet az angyali hírközlés juttatja József tudomására, úgy az evangélium hallgatósága Jézus isteni voltát, Fiúságát magának Istennek szájából hallja e közvetítés által. Mert ezt a hitvallást, amire az Egyház, annak Istenhez tartozása, oldó és kötő hatalma épül, nem lehet kimondani magunktól: nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van (Mt 16,16) – mondja Jézus Péternek a hitvallásánál: És ti kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia –, a neki juttatott hatalom átadása alkalmával.

Isten, mint egy bomba, berobban egy egyszerű názáreti család közepébe. József élete pedig teljesen felemésztődik e váratlan érkezés fogadásában (Jean-Paul Sartre). Mintha József igaz volta éppen ebben a teljesen felemésztődő, de tapintatos szeretetben mutatkozna meg igazán. Talán nem is azért akarja titokban elbocsátani Máriát – hogy lehet egy faluban titokban elbocsátani egy várandós asszonyt! –, mert a gyermek nem tőle van, hanem mert valamiképpen érzi a misztériumot – azt, amire még Jean-Paul Sartre is felfigyelt a maga módján –, s tisztelettel megáll előtte, majd mintegy vissza akarja adni jegyesét annak, aki nála nagyobb, és aki jegyességük idején magának kérte Máriát. Mondhatjuk, csupán feltételezés ez, mégis az igaz volt legszebb beteljesedése, az Úrral való találkozás legszebb ajándéka így az advent utolsó szakaszában vagy éppen egy életen át, amikor valami vagy valaki olyat engedünk el, adunk át Istennek, amit vagy akit tőle kaptunk, de aminek visszaadásában kitárul ez a megajándékozottság a mennyei világra. Szent József alakja ma ebből a szemszögből mutat rá a megtestesülés titkára.
Forrás: Magyar Kurír, Kálmán Peregrin OFM, a pesti ferences templom igazgatója