Plébániánk története

részletek Seres Ferenc: Tokod története című könyvéből

IV. Sándor pápa 1259. december 9-én kelt bullája szerint a János-lovagok Szent István királyról nevezett conventjének Tokod község határában birtokai voltak. A convent, mint földesúr templomot épített a jobbágyainak a XIV. században. A lelki szükségleteik ellátására lelkipásztori szolgálatról is gondoskodott, mely plébániává fejlődött bizonyos idő múlva.
Tokodiak az esztergomi úrnapi körmeneten 1505-ben
Török Mihály: „Az esztergomi egyház régi szertartási” című cikkében írja az úrnapi körmenettel kapcsolatban: „Az Esztergomhoz tartozó összes szerzetesek, akik a város és Dorog-Tokod-Tát közti síkon laktak, valamint a plébánosok körmenettel a vár kapuja előtt gyülekeznek 1505-ben.”
A török világ alatt
A török világ alatt a falu elpusztult és vele a plébánia is elenyészett 1564 előtt.
Tokod Táth fiókegyháza
Egyedi András muzslai plébános Zennyei István esztergomi főespereshez az 1656. május 21-én kelt levelében a plébániákról szóló jelentésében a következő részletet idézem: „Táth Tokod fiókegyházzal”. Tokod Táthnak fiókegyháza a muzslai plébános jelentése szerint 1656-ban. (Egyházi Vizsgálat Esztergom Vármegyében 1701-ben. Közli: Némethy Lajos. 29. oldal). Érdekes, hogy a török uralom idejében Táthon és környékén katolikus lelkészek működtek. Itt 1603-ban Bernát Orbán, 1665-ben Tomasovich Mihály és 1679-ben Újvári János volt alkalmazva. (Némethy Lajos: Series parochiarum. 446.). Az 1701. évi egyházi vizsgálat jegyzőkönyvéből Tokodra és Táthra vonatkozó javaslatot idézem: „Alig 15 gazda van itt (Táton), ahol egykor 60 voltak. Ezeket át kellene csatolni Tokodra és oda plébániát helyezni.” (Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1707-ben. Közli Némethy Lajos 16. oldal)
Tokod Bajna fiókegyháza
A bajnai plébánia régi anyakönyve bevezetőjét idézem:
Bajnai Egyház anyakönyve Krisztus születése után 1689. január 17.
A bajnai Egyház száznál több éven át üresedésben volt. A bajnai Egyház és a filiák Sáp, Héreg, Bajót és Tokod élére Szörényi László lelkipásztorul tétetett Krisztus után 1689. január 17-én. Mivel anyakönyvet nem talált, ahová a keresztelteket, házasultakat és halottakat beírja, ezt a könyvet erre a célra használja. 1689. jan. 18.
A bajnai plébánia anyakönyve e bejegyzése szerint Tokod a bajnai plébánia fiókegyháza volt 1689-ben. Az Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben Bajnán írt jegyzőkönyvéből Tokodra mint fiókra vonatkozó részt idézem:
Tokod. Temploma a falu közepén romokban. Azt jelenleg éppen az esztergomi főkáptalan építteti. Egykor Szent István építteté Szent Márton tiszteletére. A plébánosnak itt a stóla illetéke épp úgy megvan, mint Bajnán. Járandósága 10 frt, 10 szapu, 3 kocsira való mező, veteményesnek számára négy szaput.
Az iskolamester Molnár Márton, akinek jár, 8 frt, 8 szapu, fa mező veteményesnek számára 3 szaput. A falu a nagyszombati Szent István papnevelde tulajdona, akinek a tizedet adják. Lélekszám 90 katolikus, 20 akatolikus. A tizenhatodot a plébánosnak adják.
Tokod plébánia a 18. században
Tokod plébánia volt a 18. században. 1698. október 9-én lelkészt kapott Molnár Márton személyében. 1711. június 13-án meg Rozánszky Gábor plébánosnak iktatott be. 1717. április 18-án Stocker Márton plébánosnak beiktattatott Tokodra Dorog, Sárisáp és Csolnok fiókegyházakkal. Tokodon 1723. január 21-ig volt plébános. (Némethy Lajos: Series parochiarum. 446, 900, 941.)
Tokod plébánosairól ezek az első névszerint feljegyzett írásos adatok. Tokod tehát plébánia volt 1711-től, melyhez Dorog, Sárisáp és Csolnok mint fiókegyházak hozzátartoztak 1717-től.
Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a plébános javadalmazásának leírásához a következő érdekes megjegyzést fűzi: „Azelőtt a plébános itt lakott, akkoron a járandósága jóval nagyobb volt.” Ez a jegyzőkönyv is tanúsítja, hogy Tokodon plébános és plébánia volt.
Tokod a dorogi plébánia fiókegyháza
Tokod a dorogi plébániához tartozott mint fiókegyház 1723-től kétszáz éven át. A dorogi káplánok jártak át hetenkint két ízben misézni, később hitoktatni és az összes lelkipásztori teendőt végezni.
Prohászka Ottokár mint esztergomi teológiai tanár karácson nyolcadában, nagyhéten és nyáron többször is pasztorálta Tokodot.
Maga is feljegyezte 1884. április 15-én: „… Tokodról hazatérve, hol a nagyhéten plébánoskodtam…” (Ö.M.23.k 53.o.)
A plébánia kapu melletti szobájában lakott, amely akkor még a szeminárium gazdatiszti lakása volt. Püspök korában beszélte el, hogy akkor a padláson gabonaraktár lévén az elmélkedéseihez számtalan egérke zörgése szolgáltatta a kísérő zenét.
Tokodon kihelyezett kápláni állás létesítése
2768/1908. Főtisztelendő Alesperes és Plébános Úr!
Tekintettel a dorogi plébániához tartozó Tokod fiókegyház híveinek több mint három ezret kitevő nagy számára, valamint azon lelki veszélyekre, melyeknek helyben lakó lelkipásztor hiányában egyre jobban ki vannak téve: indokoltnak kellett elismernem a tokodi híveknak ismételten előterjesztett kérelmét, hogy Tokod fiókegyházban kitett kápláni állást szervezzek.
Miután az ezen ügyben Tokod községgel, az Esztergomvidéki Kőszénbánya Részvénytársasággal és az Általános Magyar Kőszénbánya Társasággal folytatott tárgyalások során az expozitus káplán eltartásához szükséges illetményeket sikerült ideiglenesen biztosítani, mi sem akadályozza, hogy Tokodon ideiglenes jelleggel expozitura állattassék. Miért is Főtisztelendőséged, mint plébános meghallgatása után, jurisdikciójának fenntartásával és Tokod fiókegyházhoz tartozó javadalmi földek után és stóla címén élvezett jövedelmeinek érintetlenül hagyásával Tokod fiókegyházban ezennel folyó évi július hó -től kezdődőleg kitett kápláni állást szervezek és létesítek ideiglenes jelleggel mindaddig, míg a kitett káplán alább felsorolnadó illetményei az illető tényezők részéről kiszolgáltattatik, avagy Tokodon önálló plébánia szervezhető lesz.
A kitett káplán illetményei a következők lesznek:
1. Az Esztergomvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság részéről a tokodi községi elöljárósághoz 1907. évi november 25-én intézett nyilatkozat alapján használat céljából ingyenesen átengedő lakás.
2. Tokod község részéről fuvardíj és azt a mise stipendium címén fizetendő 220 korona.
3. A dorogi plébános részéről kiszolgáltatandó 220 korona kápláni fizetés.
4. Az ebszőnyi és ótokodi bányaiskolákban teljesítendő hitoktatás tiszteletdíja: 240 korona.
5. Az ebszőnyi és ótokodi bányaiskolák hitoktatásának végzéséhez szükséges fuvardíja: 160 korona, mely a dorogi plébános részéről a tokodi expositus káplán javára át engedendő.
6. A bányatársládából a káplánnak járó évi 80 korona illetmény.
7. A tokodi üveggyári állami iskolában végzendő hitoktatás tiszteletdíja: 80 korona.
8. Az Általános Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság részéről a dorogi plébánosnak kiszolgáltatni szokott 400 korona tiszteletdíj és 100 métermázsa kőszén, mely a nevezett Részvénytársaság folyó évi május 23-án 2568. sz. alatt kelt nyilatkozata szerint ezentúl a tokodi expositus káplánnak fog kiutaltatni. Ezen a dorogi plébánostól elvont illetmény fejében felmentem a dorogi plébánost az 500 korona kápláni eltartási díjnak kiszolgáltatásától.
9. Az Őeminenciája részéről kegyesen adományozni szokott 200 korona subsidium illetőleg a lelkészi kongrua rendezés alkalmából kieszközlendő kápláni kongrua illetmény.
A tokodi expositus káplán köteles ezen illetmények fejében elvégezni a dorogi plébános delegációja és megbízása alapján az összes lelkészi teendőket Tokodon és a hozzá tartozó bányaüzemekben és gyárakban, valamint köteles az előbb felsorolt iskolákban és a tokodi róm. kat. iskolában a hitoktatást ellátni. Az anyakönyvek vezetése továbbra is a dorogi plébános hatásköréhez fog tartozni. A tokodi expositus káplán köteles e célból a keresztelési házassági, halotti és egyéb anyakönyvi adatokat két hetenként a dorogi plébánosnak beküldeni. A különböző stóladíjak beszolgáltatásának módozata a dorogi plébános részéről állapítandó meg. A tokodi expositis káplánnak továbbá kötelessége lesz a tokodi fiókegyház perselyeinek tartalmát az ottani templomgondnok közbejöttével hetenkint kiemelni és havonkint a dorogi plébánoshoz juttatni, aki a tokodi templomi és alapítványi számadásokat tovább is vezetendi. A templom körül szükséges és 40 koronát meghaladó kiadásokhoz szükséges egyházhatósági engedély kieszközlése a tokodi expositus káplán és az ottani templomgondnok előterjesztésének beküldése mellett a dorogi plébános hatásköréhez tartozik éppen úgy, mint a házassági akadályok alól való felmentés kérelmezése. A tokodi expositis káplán működésének ellenőrzése és az ottani egyházi és iskolai épületek jókarban tartására vonatkozó felügyelet továbbra is a dorogi plébános kötelessége marad. Hasonlóképpen a dorogi plébánost mint iskola igazgatót illeti meg az ottani róm. kat. iskola ügyeinek vezetése és gondozása. Ezekben meghatározván a tokodi expositus káplán illetményeit és kötelmeit, valamint a dorogi plébánoshoz való viszonyát, értesítem, hogy Zelky Károlyt folyó évi július 1-től kezdődőleg kinevezem tokodi expositus káplánná. Midőn felkérem, hogy jelen intézkedésemről a tokodi községi elöljáróságot és az érdekelt bányatársaságokat értesítse, maradok imáiba ajánlottan jóindulattal
Esztergom 1908. évi június 2-án
Rajner Lajos s.k.
Püspök, érseki ált. helytartó
Tokodon önálló lelkészség létesítése
3066. sz. Nagyontisztelendő Alesperes Úr!
Tudomásul veszem Nagyonsztelendőségednek folyó évi novemeber 17-én kiállított azon hivatalos nyilatkozatát, mely szerint Tokod és Tátá filiálisoknak az anyaegyháztól való elszakításába beleegyezik, és lemond úgy Tokod, mint Tát után minden jövedelemről. A tokodi lelkésztől Nagyonsztelendőséged dorogi plébánoskodása idejére évi 1000 koronát kötött ki. E ponton akként határoztam, hogy kötelezem úgy a tokodi, mint a táti lelkészt, hogy 1920. év január 1-től kezdődőleg Nagyontisztelendőségednek dorogi plébánoskodása tartamára évi 600-600 koronát fizessen negyedévi utólagos részletben. Ezek után úgy Tokodot a hozzátartozó bányatelepekkel, mint Tátot jelen soraimmal függetlenítem Dorog anyaegyháztól. A tokodi összes jövedelmet a tokodi, a táti összes jövedelmet a táti lelkésznek ítélem oda. Az 1919. évi teljes számadásokat még Nagyontisztelendőséged köteles elkészíteni és ezek alapján mielőbb kiadni a tokodi és táti templom és alapítványi vagyont. Ezen átadás eszközlésével megbíztam Számord Ignác pápai káplán jav. Lelkészt. Az átadás, melybe úgy a tokodi mint a táti templomgondnok is bevonandó,idejét állapítsák meg. Az 1920. évi január 1-től külön anyakönyveket fog vezetni úgy a tokodi, mint a táti lelkész. Fogja továbbá úgy a tokodi, mint a táti lelkészt az appllcatio pro populo valamint a főpásztor szándékára végzendő szentmisék elmondására kötelezni. A jövedelmi összeírások rendezése később fog történni. Többiben magamat ájtatos imáiba ajánlottan vagyok. Esztergom 1919. december hó 18-án.
Nagyontisztelendőséged jóakaró főpásztora
János s.k.
Bíbornok, érsek
Nagyontisztelendő
Pehatsek Artur alesperes plébános úrnak Dorog.