Templomunk története

részletek Seres Ferenc: Tokod története című könyvéből

A legrégebbi templom

Szent István királynak egyik intézkedése az volt, hogy tíz falu templomot építsen. Esztergom vidéke tele volt templomokkal. Ez természetes volt, hiszen innen áradt szét a kereszténység, tehát Isten hajlékai is legelébb a szenthegy közelébe emelkedtek. De oklevelek is tanúskodnak, hogy a környéken templomok is voltak. Tokod legrégebbi templomát „egykor Szent István építteté Szent Márton püspök tiszteletére”. Ez a legrégebbi templom csak fából készült. „A keresztény vallásra térő magyar népnek Szent István által elrendelt templomai fából voltak” (Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. 31)
Ez a legrégebbi templom a tatárjáráskor elpusztult a faluval együtt. Minthogy a templom fából volt, a falu házai meg legnagyobb részben fából és sövényfalból készültek, a tatárok mindent felgyújtották. Ezért ezeknek még romjai sincsenek.

A régi templom

IV. Sándor pápa 1259. december 9-én kelt bullájával a János-lovagok Szent István királyról nevezett conventja Tokod és még hét község határában fekvő birtokait minden tized alól felmenti. Tokodnak az új települési helyén a tatárjárás utáni időben templomot az Esztergom-szentkirályi János-lovagok építettek a XIV. században a jobbágyaiknak. Ez a templom már nem fából, hanem kőből épült. Ez a régi templom a török háborúkban és hódoltságban megrongálódott. Erről a régi templomról a töröktől való felszabadulás után az 1707. évi egyházi vizsgálat jegyzőkönyvében Jezernicky Ferenc főesperes a helyszíni szemle után a következőket örökítette meg: „Tokod. Temploma a falu közepén romokban. Azt jelenleg éppen az esztergomi főkáptalan építteti.” (Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1707-ben. 18.) Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: „Szent Márton püspök tiszteletére épült fatornyú (két haranggal) templomát nyílt temető veszi körül. A szentély boltozott, kórusa fából van, a hajó mennyezete vakolt. Felszerelése közepes.”
Az 1755. évi vizitációkor a következő íratott: „A templom Szent Márton püspök tiszteletére megáldatott. Teljesen kőből van, de nem valami szilárd. A templomot fazsindely fedi, tornya már nincs.” Két oltára van: a főoltár Szent Márton a templom védőszentje tiszteletére szentelve, minden szükségessel ellátva. Mellékoltáron Szent Rozália festménye, Borbála és Katalin szobra. Fa kórusán hat változatú orgona van. A szószék fából van és hordozható. A harangláb két faoszlopból készült, melyen két harang van. A templom építője ismeretlen. Hérich Ferenc pozsonyi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) a támogatásával segítette. A temető a templom háta mögött kerítéssel van körülvéve. Az 1783. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvnek a régi templomra vonatkozó részlete: „A templom Szent Márton tiszteletére épült, de mikor és ki által, nem tudni; mégis kétségtelen, hogy a földesúr által épült. Időről-időre Hérich Ferenc egykori pozsonyi kanonok a támogatásával segítette. Az anyaegyháztól (Dorogtól) háromnegyed órányira van. A szomszédos házaktól részben 15-25 lépésre áll, e közeli szomszédság miatt tűzveszélynek van kitéve, melyen máskép segíteni nem lehetne, csak ha a szomszédok a házaikat lebontanák. Ez a templom kövekből épült, fazsindellyel födve. Tornya nincs, de van harangláb, mely négy faoszlopból áll a templomtól elkülönítve két haranggal felszerelve. A templom szentélye hosszúsága 2 3/6 öl, szélessége 1 4/4 öl, magassága 2 1/6 öl, ez a templom hátralévő részétől másként berendezett, boltozott, égetett téglával lerakott, rács, kripta vagy más mű nincs benne. A templom hajója hosszúsága 6 4/6 öl, szélessége 3 öl, magassága 2 5/6 öl mostani alakjában. Az előcsarnok fölött kórus van, puhafa gerendákon fekszik, régi készítmény és veszélyes, melyen hat változatú orgona van.
A templom két ajtós, jó zárakkal felszerelve, melyek kulcsait az iskolamester őrzi. Kripta, műemléke, vagy a Legméltóságosabb őrzésére való régi hely nincs.
A templom a nép befogadására képtelen. Az ósdisága és a kicsisége miatt bővíteni nem érdemes. Az új templom építésére vonatkozólag a földesúr (a Papnevelde) a főesperes által kéretett, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen. Ez a templom csak megáldott, hajójában a szószék fából van. A sekrestye közel van az összeomláshoz. A hajóban 18 pad illetve térdeplő van puhafából készítve. Két oltára van, a szentélyben a főoltár Szent Márton püspök tiszteletére. A kép Szent Mártont még mint katonát jeleníti meg, feje fölé a püspöksüveget egy angyal kezével tartja. A főoltár fából festett szentségházzal van ellátva, úgy hogy a Legméltóságosabb elhelyezhető. Szent István, Imre, Rókus, Sebestyén szobra van. A mellékoltár Szent Rozália tiszteletére emeltetett, Szent Erzsébet és Borbála szobrával. A sekrestyében van egy szekrény az egyházi ruhák elhelyezésére, egy gyóntatószék, egy kehely, áldoztatókehely és szentségmutató. Két harangja van, a nagyobbik a Megváltó tiszteletére 1750-ben, a kisebbik Szűz Mária tiszteletére 1777-ben öntetett.
„A tokodi templom összeomlással fenyeget, azért a javítása és bővítése sürgősen szükséges.” E régi templomot lebontották 1786-ban.

Az új templom

Az 1812. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: „ A templomot Szent Márton püspök tiszteletére 1786-ban építette az alapjától részben kőből részben égetett téglából a Szent István papnevelde. Oltára három van: a főoltáron a Keresztrefeszített választékos képe látható és a szentségház fölött Szent Márton püspök képe van, akinek a tiszteletére a templom szenteltetett. Jobb oldali oltáron Szent Erzsébet, a bal oldali oltáron Szűz Mária képe látszik. A templom földje 2 1/2 pozsonyi mérőt termő. A templom fenntartása adományokból történik.” Az 1836. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvnek a templomra vonatkozó részlete: „A templomot Szent Márton püspök tiszteletére 1786. évben építette az alapjától részben kőből, részben égetett téglából a Szent István papnevelde. Megáldott, a szentély padlója négyszögletes kövekkel lerakott. Tornya hozzáépített és órája látható. Egykor Hérich Ferenc esztergomi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) az új építendő tokodi templomnak ötezer forintos alapítványt tett. A templom földje a Várberekben 2 2/4 pozsonyi mérő, árendában van kiadva. Az 1846. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv megállapításai: „A templom 1786-ban épült a Szent István papnevelde és Hérich Ferenc esztergomi kanonok az adományából Szent Márton püspök tiszteletére. Három oltára van: A főoltáron a Keresztrefeszített szép képe, a szentségház fölött Szent Márton püspök képe. Ezt Rudnay Sándor érsek ajándékozta, aki egykor a papnevelde javainak adminisztrátora volt. A bal oldali oltár Szűz Mária a jobb oldali Szent Erzsébet tiszteletére emelve. A templom tetőzete éveken át elhanyagoltatott, egyes részei oly rosszak, hogy sürgősen kijavítandók. Szent István király harang 1780-ban, Szentháromság harang 1786-ban, Szent Vitus harang 1815-ban, Szent Alajos harang 1846-ban öntetett. A templom minden szükséggel el van látva, de egy díszesebb miseruha az ünnepekre hiányzik. A templom kulcsait az iskolamester őrzi, aki a templom gondját viseli. A templom földje a Várkuti dűlőben keletre Muzslai József és nyugatra a közút közt 2.5 p.mérő. Árendában van kiadva.”
A templom műleírása:
A templom a homlokzati órapárkányos és gúlasisakos toronnyal, orgonakarzat, két boltszakaszos hajó, keskenyebb szentély. Díszes oszlopos főoltár, Szent Erzsébet mellékoltár és szószék egy feloszlatott felsőmagyarországi pálos templomból. (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I.k. 395.)
Tokodi história domus-ból:
Héricz Ferenc pozsonyi kanonok, aki ennek a helynek is plébánosa volt (dorogi plébános 1725-1734) a vagyonát a tokodi templom építésére hagyta. A templom birtokában lévő egyik régi ciborium talapzatán ez olvasható: „Pro ecclesia Tokodiensi Sancti Martini episcopi dono. Anno 1738.”
A templom berendezése:
II. József császár a Pálos rendet is eltörölte. E nevezett rend egyik felsőmagyarországi kolostorának a temploma is megszűnt. Ezen templom belső belső berendezéséből a főoltár, egy mellékoltár és a díszes szószék, Esztergomon keresztül, a tokodi templomba került. Ezek a barokk fénykorából való berendezések, a szakértők megállapítása szerint, az egyetemi templomot építő pálos rendfőnök által az egyetemi templom belső berendezését készítő azonos művészek kezeiből kerültek ki. A tabernákulum ajtajának Krisztus sírbatételét ábrázoló domborműve, melyről egy művészettörténeti munka névleg is megemlékezik, a barok-kori fafaragás remeke. (Tokodi historia domus).

A tokodi templom külső és belső felújítása

A templom tornya 1926 nyarán egy villámcsapás által súlyosan megsérült és a gerendázata megrongálódott. A gerendázatot részben kicserélték, a toronysisaknak addigi fazsindelyezését leszedték és palával fedték, valamint villámhárítót szereltek rá. A templomot külsőleg felújították 1934-ben. A templom belső felújítása Leszkovszky József iparművészeti tanár tervei szerint történt. A szentély mennyezetére Szent Márton a templom védőszentje seccoját Leszkovszky tanár tervei alapján Diósy Antal festőművész festette 1934-ben. A templom tornya és homlokzata új vakolást, az oldalfalak javítást kaptak 1955-ben. A költsége 55 341 Ft. A Főegyházmegyei Hatóság 10 000 Ft segélyt adott, a többit a hívek adományozták. A templom ablakainak színes üvegezése 37 533 Ft költséggel készült 1957-ben. A Főhatóság 5000 Ft segélyt adott. A templom belső festése 35 000 Ft költséggel készült 1958-ban. A költséget a hívek adományozták. A templomtorony sisakjának teljes felújítása, a templom tetőzete kijavítása, a torony és a templom teljes külső vakolása 1976-ban történt az Érseki Főhatóság és a hívek adományaiból. A templom padozatának helyreállítása 1977-ben történt. Három harangot szentelt Serédi Jusztinián hercegprímás 1928. június 3-án. Az új orgonát kilenc változattal Angszter pécsi gyáros alkotta 1944-ben. Szentháromság kápolna műemlékjellegű a XIX. századból.