Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 18.

Évközi 20. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Bernát
Kedd, St. István király
Szerda, St. X. Pius pápa
Csütörtök, Szűz Mária királynő
Szombat, St. Bertalan apostol

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Kedd, fél 9 ó. A Simon, a Pánczél és a Süveges család + tagjaiért
Szerda, 19 ó. + Kovács László, neje Süveges Erzsébet, gyermekeik
László és Julianna
Péntek, temetési mise a 13 órai temetés után
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó. ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK, KENYÉR MEGÁLDÁSA
*
Szombaton a 13-14 óra között érkező zarándokoknak alkalmat adunk a plébánián felfrissülésre. Péliföldre tartanak. A zarándoklat szándéka: édesapákért.
*
Szent Bernát, 1090 – 1153, francia
A cisztercita rend alapítója. A halála előtti évben már több mint 300 ciszterci apátság működött Európában. A szerzetesek imádkoztak és dolgoztak, földet műveltek, zöldséget-gyümölcsöt termesztettek.
Magyar földre II. Géza hívta be a rend tagjait, központjuk Zirc lett. 1664-ben közülük váltak ki a trappisták. A francia forradalom (1789) elsöpörte őket, de a 19. században újraéledtek. II. József nem oszlatta fel a rendet, de plébániai szolgálatra, oktatásra kötelezte őket.
Tőle származik az Oltalmad alá futunk Istennek szent Anyja kezdetű ima.
St. Bernátról kapta nevét az alpesi kolostor és az a bernáthegyi-nek nevezett kutyafajta is, amelyet itt a kolostorban ma is tartanak lavina alá kerültek megmentésére. A testes állat hűséges, értelmes, jól bírja a havat, hideget, s több vonatkozásban is jó segítője az embernek.

Szent István király
Született 970-ben Esztergomban; meghalt 1038-ban Székesfehérvárott. Királyságának ideje: 997 – 1038. Apja Géza nagyfejedelem, anyja Sarolt, az erdélyi Gyula leánya.
A krisztusi hitre és életre szent Adalbert prágai püspök tanította; a keresztségben a Vajk helyett az István nevet vette fel, az egyház első vértanúja nevét.
995-ben házasságot kötött Bajor Gizella hercegnővel, aki II. Henrik császár testvére volt.
Apja halála után, 997-ben, átvette az ország vezetését. II. Szilveszter pápától kért és kapott királyi koronát; 1000 karácsonyán koronázták meg Esztergomban. A pápa hallotta hírét István vallásos buzgóságának és azt a dicsérő megjegyzést tette: Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos apostol.
A pogány magyar népet keresztény hitre térítette. Harcolnia kellett eközben az ősi pogány vallást védő vezérekkel (Koppány), akik felett győzedelmeskedett. Elrendelte, hogy minden tíz falú építsen egy templomot, s ezeket kézzel másolt misekönyvekkel látta el. Kedvelte a szerzeteseket, akik nemcsak a vallásra, hanem a letelepedett élet dolgaira is tanították a népet. Mindenféle nációt befogadott, de gondja volt arra, hogy az ország független maradjon Nyugattól is, Kelettől is. Fia, Imre herceg, 24 éves korában meghalt, így István a koronáját, népét, Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szent László király avatta szentté 1083-ban, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt. Megmaradt koronája és jobb-keze.

Szent X. Pius pápa, uralkodott: 1903 – 1914
Apja elszegényedett földműves, a Riese nevű falucska postása. A gyerek 12 éves korától napi 7 kilométert gyalogolt az iskolába járás végett. A teológiát Padovában végezte. XIII. Leó pápa 1884-ben püspökké nevezte ki, 1894-ben velencei pátriárka. 1903-ban a pápaválasztásra indult, a velenceiek sajnálkozva búcsúztak tőle; azt mondta nekik: Élve, vagy halva, de visszajövök. A vonatra menettérti jegyet vett, mert azt gondolta, hamar visszatér. Pápává választották. Jelmondata: Mindent megújítani Krisztusban. Ezt igyekezett is megvalósítani. Felújította a liturgiát, a szentség-vételi gyakorlatot, a templomi zenét, az egyházjogot. 1910-ben elrendelte az antimodernista esküt, amelyet évente minden papnak le kellett tennie. (Modernizmus címszó alatt azokat a szellemi áramlatokat foglalták össze, amelyek egyház-ellenesnek látszottak, s a 19. század második felétől ezekből már volt bőven.) Megérezte az első világháború kitörését, amit meg is ért még nagy szomorúsággal. 1954-ben XII. Pius pápa szentté avatta; 1959-ben pedig XXIII. János pápa a koporsóját egy napra Velencébe vitette s így teljesült a velenceieknek tett ígérete.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 11.

Évközi 19. vasárnap

ÜNNEPEK:
Kedd, Boldog XI. Ince pápa
Szerda, St. Kolbe
Csütörtök, Nagyboldogasszony

MISEREND:
Hétfő, 19 ó. A Galgóczi és a Tokodi család + tagjaiért
Szerda, 16 ó. Idősek, betegek miséje
Szombat, 19 ó. + Szedő Ferenc és fiai, Ferenc és László
Vasárnap, fél 9 ó.

Boldog XI. Ince. Pápasága: 1676 – 1689.
Szorgalmazására a Szent Liga (Magyarország, Németország, Lengyelország és Velence szövetsége) seregei 1686 szeptember 12-én felszabadították Budát, s ezzel véget ért Magyarország másfél százados török megszállása. Szeptember 12-ét a pápa Mária neve hálaünneppé nyilvánította. Hálából a budai Várban Ince pápának szobrot állítottak.

St. Maximilian Kolbe, 1894-1941, lengyel vértanú pap.
Ferences. Varsó közelében kolostort épített és nyomdát alapított vallásos folyóiratok terjesztéséhez. Négy társával Távol-keletre ment misszióba, gyenge egészségi állapota miatt azonban haza kellett térnie. 1941-ben a Gestapo – másodszori letartóztatása után – Auschwitzba vitte. Kolbe barakkjából megszökött egy rab, emiatt a barakk lakóin tizedelést hajtottak végre (a rabokat sorba állították, minden tízediknek ki kellett lépnie a sorból, akiket aztán megöltek). Kolbe a 9. volt a számláláskor, s látva a mellette kilépő férfi családja miatti szomorúságát, felajánlotta, hogy menne helyette. Elfogadták. Tízen kerültek egy sötét bunkerbe, éhhalálra ítélték őket. Énekeltek és imádkoztak – egyre kevesebben. Utolsóként élt még Kolbe, akit a barakk hóhéra injekcióval megölt. Testüket elégették. 1971-ben VI. Pál boldoggá-, 1982-ben II. János Pál szentté avatta.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 4.

Évközi 18. vasárnap

ÜNNEPEK:
Kedd, Jézus színeváltozása
Csütörtök, St. Domonkos
Péntek, St. Edit Stein
Szombat, St. Lőrinc vértanú

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó. + Papp István, neje Grósz Etel, családtagok
Szombat, 19 ó. + Juhász Ferenc, neje Tokodi Ilona, családtagok
Vasárnap, fél 9 ó.

Szent Edit Stein, 1891-1942. Lengyel zsidó család gyermeke; tizenegyen voltak testvérek. A jó eszű Edit egyetemi doktorátust szerzett filozófiából. Kezdetben közömbös volt mindenféle vallás iránt, majd Ngy St.Teréz írásainak hatására 1922-ben megkeresztelkedett és nagy buzgalommal kötődött Jézus Krisztushoz. Nyelveket tanított, filozófiai munkákat írt, de visszavonultságra vágyakozása miatt a Sarutlan Karmeliták rendjébe lépett, ahová egyik lánytestvére is követte. A zsidóüldözések alatt elfogták őket, Auschwitzban gázzal kivégezték, testüket elégették. Edit tudatosan vállalta a halált. II. János Pál pápa avatta szentté 1998-ban.
—————–
Szent Lőrinc diakonus. 258-ban halt vértanúhalált Rómában; tüzes vason égették halálra. Mivel a Rómabeli egyház vagyonkezelője volt, a pogány városi prefektus az egyház vagyonának átadását követelte tőle. Lőrinc erre három napot kért, aztán eléje vezetett egy sereg nyomorult embert, éhezőket, sántákat, bénákat, vakokat: Íme, itt vannak az egyház kincsei! A bíró erre nagyon megsértődött és nyomban átadta Lőrincet a hóhérnak. A nép az augusztusi hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyei-nek nevezte el.


Plébániai hirdetés, 2019. július 28.

Évközi 17. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Márta
Szerda, Loyolai St. Ignác
Csütörtök, Ligúri St. Alfonz

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó. + Bányászokért. Mise után megemlékezés a st.
Borbála szobornál; az 1942-es bányász-tragédia emlékére.

Ligouri St. Alfonz. Az olaszországi Marianellában született 1696-ban. Elhagyja az ügyvédi pályát, 30 éves korában pappá szentelik. Súlyos betegségét gyógyítandó a hegyekbe megy, s ott meglátja a pásztorok és földművesek vallási elmaradottságát; támogatásukra megalapítja a Redemptorista rendet. Már öreg és beteg volt, amikor Ligour püspökévé nevezték ki. A pápa azt mondta, betegágyból is jól teszi a dolgát. Végül visszament rendjébe és 91 éves korában halt meg.

Loyolai St. Ignác, 1491 – 1556. A Jezsuita Rend alapítója.
Tizenketten voltak testvérek, Ignác volt az utolsó. Egy spanyol nagyúr apródja lett; kezdetben nemigen foglalkozott a vallással. A francia-spanyol örökösödési háborúban egy ágyúgolyó megsebesítette a lábát, hosszú kórházi ápolásra szorult. Unalmában a szentek életét olvasgatta, s ez megváltoztatta belső világát. Manrézában megírta a Lelkigyakorlatok c. könyvét, majd, mint koldus, Rómába és a Szentföldre zarándokolt. Visszatérte után másokkal is meg akarta osztani vallási élményeit, ami miatt az inkvizíció kétszer is bebörtönözte. Párizsban hatan csatlakoztak hozzá és elhatározták, hogy Isten dicsőségének szentelik életüket. A pápa jóváhagyta működésüket, s a Jézus Társasága (Societas Jesu – SJ.) nevet vették fel. A rend gyorsan elterjedt. Tagjaiktól magas szintű képzettséget követeltek. Nagy részt vállaltak a távolkeleti missziókban. Jelesebb magyar jezsuiták: Pázmány Péter bíboros, Káldi György bibliafordító, Godecz Menyhért és Pongrácz István kassai vértanúk, Hell Miksa csillagász, Sajnovits János nyelvész csillagász. A francia Teilhard de Chardin (e: tejár de sárden) – mintegy második Aquinoi Tamás – szintézist hozott létre Jézus Krisztus és az újkori tudomány által megfogalmazott világ között a 20. században; műveit Rezek Román bencés fordította magyarra.


Plébániai hirdetés, 2019. július 21.

Évközi 16. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Mária Magdolna
Kedd, St. Brigitta
Szerda, Árpád-házi St. Kinga
Csütörtök, St. Jakab apostol
Péntek, St. Joakim és Anna

MISEREND:
Hétfő, 19 ó. + Szedő Ferenc, fiai László és Ferenc
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Tillmann Máté, családtagok
Vasárnap, fél 9 ó.

Szent Brigitta, 1302 – 1373
A svédek nagyasszonya; nyolc gyermek anyja; misztikus író; rendalapító. Nagy családi birtokukat maga vezette, jó gazdaként. Férje korai halála után Rómába költözött, ahol sokat fáradozott azon, hogy a pápa Avignonból visszakerüljön Rómába (V. Kelemen, francia származású pápa, 1309-ben Avignonban telepedett le. Ettől kezdve itt tartózkodott 15 egymást követő pápa, 70 éven át, Róma helyett. Ezt nevezték a történészek a pápák avignoni fogságának). Jeruzsálemi zarándoklatán átélte Jézus szenvedését. Megalapította a Brigitták rendjét. Látomásait, misztikus élményeit írásban is megörökítette. Svédország 1523 után a reformációhoz csatlakozott /ma is kevés ott a katolikus/, ennek ellenére szívesen emlegetik Brigittát a svédek legnagyobb asszonyaként.
—————
Szent Kinga, 1224 – 1292
IV. Béla magyar király elsőszülött leánya /Margit és Jolán előtt/. Boleslaw, lengyel királyhoz ment férjhez. Mindketten sokat jótékonykodtak. A tatárok – Magyarország után – Lengyelországot is végig rabolták, Kingáéknak is menekülniük kellett, akárcsak apjáéknak korábban a magyar földön. Hazalátogatásakor apja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát, amelynek főaknáját Kingáról nevezték el Kunigundának. Férje temetésén /1279/ már a klarissza apácák ruháját viselte. Abba a zárdába vonult, amelyet korábban férjével együtt építettek. Vele tartott a szintén özvegységre jutott húga, Jolán is. A kolostort egy újabb tatárbetörés után újjá kellett építeniük. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá-, II. János Pál pedig 1999-ben szentté avatta.


Plébániai hirdetés, 2019. július 14.

Évközi 15. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Bonaventura, püspök
Csütörtök, St. Hedvig királynő

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Horváth Ignác, neje Vass Rozália, fiuk András
Vasárnap, fél 9 ó. + Papp Ferenc, neje Pánczél Ilona, fiuk Zoltán

*
Szent Bonaventura, 1217 – 1274
Súlyos gyermekkori betegségéből Assisi St. Ferenc gyógyította ki és ő adta neki a Bonaventura nevet, a János helyett. A párizsi egyetemen együtt tanult Aquinoi St. Tamással, s itt lépett a ferencesek rendjébe, majd a rend vezetője lett. Tamáshoz hasonló nagy elme volt, az utókor a szeráfi doktor címmel tűntette ki. A hagyományos bencés szellem mellett megjelent ferences szellemet egymáshoz simította az arany középút alkalmazásával. A II. Lyoni Zsinaton része volt abban, hogy létrejött a görögökkel az unió. A. St. Tamás dogmatikus-, Bonaventura misztikus beállítottságú volt; a különféle emberek együttműködésükkel a közösség javára egészítik ki egymást. Halála után néhány évre már szentté avatták.

Szent Hedvig /1373-1399, élt 26 évet/. Nagy Lajos magyar és lengyel király leánya. A király halála után Mária nevű leánya örökölte a magyar, Hedvig pedig a lengyel trónt. Hedviget 1384-ben koronázták meg Krakkóban. A litván királlyal kötött házasságot, aki – megkeresztelkedése után – II. Ulászló néven került a lengyel trónra. A litvánok megtérítése végett a királyi pár megalapította a vilniusi püspökséget. Sok jótéteményéért Hedviget a lengyelek halálától kezdve tisztelték – Jadwiga-ként emlegetik -, bár csak 1997-ben avatta szentté II. János Pál pápa.


Plébániai hirdetés, 2019. július 7.

Évközi 14. vasárnap

ÜNNEPEK:
Csütörtök, St Benedek apát, Európa védőszentje

MISEREND:
Hétfő, 19 ó. + Papp István, hozzátartozók
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Varga József, neje Bors Róza, lányuk Rozália
Vasárnap, fél 9 ó. + Bartha Krisztián

*
Szent Benedek 480 – 547
A nyugati szerzetesség megalapítója.
Jómódú szülei Rómába küldték tanulni. Róma ekkor a hanyatlás állapotában volt; azt mondogatták: Aki nem akarja elveszíteni keresztény vallását, meneküljön Rómából. Benedek is egy barlangba menekült és éveken keresztül ott élt. Meghívták az egyik kolostor apátjának, de amikor rendet próbált teremteni a szerzetesek között, meg akarták mérgezni. Visszament a barlangba, de hamarosan remeték serege vette körül. Kolostorokat épített és szabályzatot írt.
A Montecassino kolostor (Rómától nem messze) lett később a bencések anyaháza. Jelszavuk: imádkozz és dolgozz. A bencések élenjárói voltak az európai kultúra fejlesztésének. Megtérítették az angolszászokat, a germán törzseket, a honfoglaló magyarokat; mesterségeket, építészetet, földművelést, betűvetést stb. tanítottak.
Géza fejedelem 996-ban telepítette őket Szent Márton hegyére (Pannonhalma). Adalbert és Gellért szent püspökök is bencések voltak.


Plébániai hirdetés, 2019. június 30.

Évközi 13. vasárnap
PÉTER-FILLÉR GYŰJTÉS

ÜNNEPEK:
Kedd, Sarlós Boldogasszony
Szerda, St. Tamás apostol

MISEREND:
Hétfő, 19 ó. + Krátki Pál, hozzátartozók
Szerda, 19 ó. Mise a 17 órai temetés után
Szombat, 19 ó. + Bakai István, családtagok
Vasárnap, fél 9 ó. + Pap Sándor, szülei, testvérei

*
Köszönjük az úrnapi körmenet előkészületeit, az oltárok (sátrak, színek) elkészítését, majd eltakarítását!
*
Szent Tamás apostol
Hitetlennek, kételkedőnek szokták mondani Tamást, az ismert feltámadási jelenet miatt (a János evangéliumban találjuk, 20,24). Magunkra kell ismernünk az ő magatartásában, hiszen nagyon is emberi az. A megtapasztalás igénye hozta létre az ember egyik nagy erejét, a természettudományt. A szólás-mondás az egyszerű dolgot is nehezen elfogadó embert tamáskodónak szokta nevezni. Tamás kérdésére hangzott el Jézus egyik legszebb mondata (Jn.14):
– Uram, azt se tudjuk, hová mégy! – hogyan ismerhetnénk hát az utat?
– Én vagyok az út, az igazság és az élet.
Indiában hirdette az evangéliumot, s ott is halt vértanúhalált. Az indiai keresztények ma is szent Tamás apostolra vezetik vissza kereszténységüket.

Sarlós Boldogasszony
Az Angyali Üdvözlet után Mária – Jézust magzatként hordozva – útra kelt, hogy meglátogassa Erzsébetet, Keresztelő János anyját. A magyar nép Mária kezébe adta a sarlót, minthogy aratás ideje van. Erzsébet házában maradt, amíg János meg nem született. Boldog találkozás volt ez.


Plébániai hirdetés, 2019. június 23.

Úrnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, Keresztelő St. János születése
Csütörtök, St. László király
Péntek, Jézus szíve
Szombat, St Péter és Pál apostolok

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó. Hálából a Szűzanya tiszteletére
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó. PÉTER-FILLÉR GYŰJTÉS

*
Szent László király, élt: 1046-1095, király volt: 1077-1095
Lengyelországban született. Apja I. Béla magyar király, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király lánya. Négyéves korában hazajöttek Magyarországra. Apjától a vitézséget, anyjától a vallásos lelkületet tanulta. Két házassága révén rokonságba került a németekkel és a görögökkel. 22 évesen hat kunt győzött le a cserhalmi ütközetben és megszabadított egy elrabolt magyar lányt. Ezután legendák nőttek körülötte. A folyton betörő kunokat letelepítette; Dalmáciát és Horvátországot Magyarországhoz csatolta. Rendet tett az országban; befejezte István király apostolkodó munkáját: megszilárdította a kereszténységet. Nemcsak magas termetével tűnt ki, de vallásosságával, igazságosságával, vendégszeretetével is; benne egyesült a vitéz, a jó király és a krisztuskövető szent. Nagy St. Gergely pápa engedélyével 1083-ban szentté avatta Istvánt, Imrét és Gellértet. Ötven évesen halt meg agyvérzésben, Nagyváradon temették el. Hermáját (arcmásolat) a győri székesegyház őrzi. Az 1192-es szentté avatása előtt a nép már szentként tisztelte.


Plébániai hirdetés, 2019. június 16.

Szentháromság
TE DEUM a tanév befejezése alkalmából

ÜNNEPEK:
Péntek, Gonzága St. Alajos
Vasárnap, Úrnap, az Oltáriszentség ünnepe

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Tutervai Mihályné Anna
Vasárnap, Úrnap, fél 9 ó.

*
Az úrnapi sátrakat készítsétek el a szokásos jó ízléssel.

*

Nyári napforduló (jún. 21): innentől az éjszakák hosszabbodnak a nappalok rovására, a téli napfordulóig (dec. 22)

*

Gonzága szent Alajos, 1568 – 1591
Olasz főúri családban született; elsőszülött a nyolc testvére között. Őrgrófi méltóságra kellett volna készülnie, ő azonban a következő elhatározásra jutott: Jobb Istennek szolgálni, mint az egész világon uralkodni. Rómába ment a jezsuita kollégiumba. Kiváló képességei miatt a rend sokat remélt tőle a jövőben. Családjában, rokonai közt dúló hatalmi harcokat csillapítani igyekezett. Az 1590-es éhínséget pestisjárvány követte. A kollégium növendékei beálltak az önkéntes betegápolók közé. Alajos pestisben halt meg Rómában. Élt 23 évet.

Jön a nyári szünet,
amely a pihenés, kikapcsolódás, felfrissülés ideje;
a szabadságé, de nem a szabadosságé.

A nyári szünetben is
– rendszeresen imádkozz,
– ott vegyél részt vasárnap szentmisén, ahol nyaralsz,
– fegyelmezett légy akkor is, ha nem fogják a kezedet,
– kerüld a kábítószert, az alkoholt, a dohányzást,
– rendesen beszélj, válogatott szavakat használj,
– otthon mondd meg, hová mégy, kikkel leszel,
– társaságban illetlen a telefonodba temetkezni,
– menj haza, amikorra megígérted,
– építs, alkoss és ne rombolj,
– figyelmesen, szabályosan közlekedj,
– játék közben légy türelmes,
– mozogj sokat,
– kimelegedett testtel ne ugorj vízbe,
– segíts otthon,
– legalább egy könyvet olvass el a nyáron,
– kerüld ki a felismert veszélyhelyzetet,
– ne ülj sokat a képernyő előtt, helyette többet mozogj,
– ne szemetelj, az előírásoknak megfelelően kezeld a hulladékokat,
– védd a természetet, ne zaklasd, ne kínozd az állatokat,
– ne tépdesd a növényeket,
– a zenetanulók minden nap gyakoroljanak,
– légy illemtudó és segítőkész mindenkivel szemben,
– az utcán is köszönj hangosan és illedelmesen,
– látogasd meg idős, beteg rokonaidat,
– köteles vagy vigyázni épségedre, egészségedre, a másokéra is!
– a természet nagyon gazdag és érdekes – fedezz fel valamit!