Plébániai hirdetés, 2019. október 20.

Évközi 29. vasárnap
GYŰJTÉS A MISSZIÓKRA

ÜNNEPEK:
Szerda, Kapisztrán St. János
Péntek, St. Mór püspök

A búcsú November 10-én lesz

MISEREND:
Hétfő, 18 ó.
Szerda, 18 ó.
Szombat, 18 ó.
Vasárnap, fél 9 ó.
*
A naptárra okt. végéig lehet feliratkozni
*

Kapisztrán Szent János, 1386 – 1456
Dél-Itáliában született. A nápolyi királyság kormányzója lett. Egy per alkalmával igazságtalan ítéletre kényszerítették. Lemondása után a király Perugia város kormányzását bízta rá. Eljegyzett egy nápolyi grófnőt. A városok közti háborúskodásban bebörtönözték. Majd szakított a világgal, eljegyzését felbontotta és a Ferenc-rendbe lépett. Európa egyik leghíresebb vándor-szónoka lett.
Magyarországra 1452-ben hívták. Tudta, hogy ez a föld a védőbástyája a nyugati kereszténységnek a törökök ellen. III. Callixtus pápa engedélyt adott neki a török elleni toborzásra és segítségét is felajánlotta. Barátságot kötött Hunyadi Jánossal s kettejük vezérletével vívták meg a győztes csatát a török ellen Nándorfehérvárnál, 1456-ban. A győzelem után három héttel Hunyadi meghalt, majd októberben Kapisztrán János is meghalt az újlaki kolostorban. Teste elveszett a török hódoltság idején.
A pápa augusztus 6-ra Elrendelte a Színeváltozás ünnepet – ezen a napon vette hírét a nándorfehérvári győzelemnek. A déli harangszót egy hónappal a győzelem előtt rendelte el, így a győzelemről nyilván nem tudhatott. A déli harangszó később egybemosódott a győzelem emlékével.

Szent Mór püspök, 1000 – 1070.
Magyar szülők gyermeke. Harminc éves korában a pannonhalmi kolostor apátja. Szent István király pécsi püspökké nevezi ki. Amikor 1046-ban Gellértet és társait megölték a pogány magyarok, Mór megmenekült. Egyike az I. Endrét koronázó püspököknek és a tihanyi apátság alapítólevelének egyik aláírójaként is szerepel. Pécsi püspökként felkarolta az iskolák ügyét, templomokat és kolostorokat épített. Első magyar íróként tartják számon; a zoborhegyi remeték életrajzát írta meg.


Plébániai hirdetés, 2019. október 13.

Évközi 28. vasárnap

ÖNKORMÁNYZATI SZAVAZÁS

ÜNNEPEK:
Kedd, Avilai (Nagy) St. Teréz
Csütörtök, Antiochiai St Ignác vértanú
Péntek, St. Lukács evangélista
Vasárnap, A Missziók napja
GYŰJTÉS A MISSZIÓKRA

A búcsú November 10-én lesz

A Karitász összejövetele csütörtökön 16 órakor lesz, a plébánián.

MISEREND:
Hétfő, 18 ó.
Szerda, 18 ó.
Szombat, 18 ó. + Id. Kerti István, neje Vígh Borbála, fiuk István, menyük Mária
Vasárnap, fél 9 ó. + Pánczél Ferenc, neje Pánczél Mária, unokájuk Beáta
*
Ez év októberétől Robotka Zoltánné Viszolai Róza vette át a helyi karitászcsoport vezetését. Rózsika esztergomi származású, 1981 óta él Tokodon.
Előtte Szóda Józsefné volt a csoport vezetője, 19 éven keresztül. Egészsége gyengülésére hivatkozva adta át feladatát. Annus néninek megköszönjük odaadó, áldozatos munkáját! Továbbra is segíteni fogja a csoport tevékenységét, kisebb lánggal égve. A karitatív tevékenységben jól együttműködött a helyi Önkormányzattal, s ezt, ez alkalomból, Tóth Tivadar polgármester úrnak is köszönjük.
Annus néni! – fogadja el köszönetünk tárgyiasult jelképét is; tudjuk, hogy munkáját Isten fogja igazán megköszönni!
Rózsika további munkájára pedig Isten áldását kérjük.

Avilai /Nagy/ St. Teréz, 1515 – 1582; spanyol.
Tizenketten voltak testvérek. Minden könyvet elolvasott, ami kezébe került. Arra törekedett, hogy az embereket vidámítsa és megnevettesse. 19 éves korában titokban lépett a karmeliták rendjébe, mivel apja ellenezte kolostorba vonulását. Látta a megostorozott Üdvözítőt. Egy alkalommal nem érte lába a földet templomba menet; ezt rendtársai látták és azzal vádolták, hogy ördög szállta meg. 17 női- és 15 férfikolostort alapított a sarutlan karmeliták számára. Sokat írt. Halála éjszakáján vezették be a Gergely-féle naptárt, 1582 október 4-ről 5-re virradóra.


Plébániai hirdetés, 2019. október 6.

Évközi 27. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, Rózsafüzér királynője
Kedd, Szűz Mária magyarok nagyasszonya
*
A búcsú November 10-én lesz
*
MISEREND:
Hétfő, 18 ó.
Szerda, 18 ó.
Szombat, 18 ó.
Vasárnap, fél 9 ó.

*
Minden hónap 3. csütörtökjén, a 16 órakor kezdődő Karitász összejövetel első fél órájában a Bibliáról beszélgetünk. Szeretettel várunk erre más érdeklődőket is, a Karitász-tagokon kívül. Részben magma tartom, részben meghívott előadó. Ha a vendégek nem akarnak maradni a Karitász-gyűlésen, a Biblia-téma után elmehetnek. (Október 17, 16 óra)

*

Szűz Mária magyarok nagyasszonya
István király 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját, nemzetét. A honvédő harcokban Jézus, Mária neve lelkesítette a magyarokat. 1683-ban Bécs mellett ugrasztották meg a törököket a keresztény seregek. Majd az 1685-ös Tát-Tokod környéki győztes csatával indult meg a törökök kihajtása Magyarországról. Ennek emlékére készült a Sas-hegyen a nagyméretű 1685-ös szám, 2018 nyarán. 1693-ban I. Lipót király megismételte Szent István király felajánlását. 1896-ban, a magyar millennium (a Honfoglalás 1000. évfordulója) alkalmából, Vaszary Kolos bíboros kérésére, XIII. Leó pápa engedélyezte Magyarország számára a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. 1984-ben került az ünnep október 8-ra. Később Bajorország, Franciaország, Ausztria, Lengyelország, Anglia, Katalónia, Mexikó, majd 1910-től egész Latin-Amerika nyilvánította nagyasszonyának Szűz Máriát.
*
Szűz Mária Rózsafüzér királynője
Ezt az emléknapot szent V. Pius pápa rendelte el 1573-ban, azzal kapcsolatban, hogy a keresztény seregek 1571-ben legyőzték a törököket a lepantói, tengeri ütközetben. Ettől kezdve indult hanyatlásnak a török birodalom, amely vallásilag is, életbiztonság szempontjából is, nagy veszélyt jelentett Európára. Az emléknapot 1716-ban felvették a Római kalendáriumba; 1913-ban pedig a győzelem napjára, október 7-re tették át.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 29.

Évközi 26. vasárnap
A Szentírás (=Biblia) napja
A köznapi misék a jövő héttől 18 órakor kezdődnek

ÜNNEPEK:
Kedd, Lisieux-i (Kis) St. Teréz
Szerda, St. Őrzőangyalok
Péntek, Assisi St. Ferenc

MISEREND:
Hétfő, 18 ó.
Szerda, 18 ó. + László, Margit és Lacika
Szombat, 18 ó. + Büki Norbert
Vasárnap, fél 9 ó. + Muzslai Lajos és neje Farkas Julianna

*
Assisi St. Ferenc, 1182 – 1226
Olasz, a Ferences rend alapítója.
Az itáliai Assisi városban született. Apja jómódú posztókereskedő; azt remélte, hogy fia folytatni fogja az ő mesterségét. Ferenc a féktelen vagyonszerzés ellenkezőjét választotta: Isten szegénykéje lett belőle – ahogyan később ő magát nevezte. Elhagyta a családi házat, durva köpenyt vett magára, hirdetni kezdte az evangéliumot. Fiatalok csatlakoztak hozzá, s amikor már tizenketten voltak, III. Ince pápa elé álltak, hogy a rend jóváhagyását kérjék. A koldus kinézetű népségtől a pápa nem sokat remélt és vonakodott, de egy álomlátása után jóváhagyta a rendet. (Azt álmodta, hogy dől a lateráni bazilika /a pápák temploma/, s Ferenc a vállával helyére igazítja az épületet.) A rend elterjedt francia, spanyol, angol, német területeken.
Kortársa, Assisi Klára, a női rendet alapítja meg. Megalapítják a Ferences Világi rendet is (harmadrend). Ferencet halála után két évvel szentté avatták. Magyarországra II. Endre idején érkeztek a ferencesek; első kolostoruk Esztergomban épült.

Lisieux-i (e: liziői) szent Teréz 1873-1897
Francia karmelita, élt 24 évet. Lisieux (E: liziő) Franciaország észak-nyugati részén található. Kilencen voltak testvérek; négyen csecsemőkorban haltak meg. Az öt lány közül hárman karmelita nővérek lettek, köztük Teréz. Gyermekkorától misztikus hajlamokat mutatott, Mária-jelenései voltak. 14 éves korában szeretett volna a rendbe lépni, de nem engedélyezték, hogy túl fiatal még. Egy római zarándoklat alkalmával – mellőzve a pápával kapcsolatos etikettet – odaszaladt XIII. Leó pápához és a rendbe lépése engedélyét kérte tőle, aminek meg lett az eredménye. A zárdában a legapróbb feladatokat is nagy gonddal végezte el – Istennek szolgálok szeretetből. Így lett a kicsi utak, kicsi tettek nagy szentje. 20 éves korában – főnöknője parancsára – elkezdte írni belső élményeit. Ebből lett az Egy lélek története című könyv, amit 1926-ban adtak ki – és nagy olvasótábora lett. Teréz tüdőbajban halt meg, amit a 19. században még nem tudtak gyógyítani. Több fénykép maradt róla, ami a 19. században még ritkaságnak számított, a szentekkel kapcsolatban. Az 1923-as boldoggá avatásán 50 ezer ember vett részt; 1925-ben avatták szentté.

Őrzőangyalok
A Római Naptárban külön ünnepként 1615 óta szerepelnek. Tiszteletük a 19. században terjedt el. Isten szeretetének jelei ők, minden egyes emberre vonatkozóan. A Tridenti Zsinat (1545 – 1563) Katekizmusa ezt írja: A gondos szülő megbízható őrzőt ad gyermeke mellé, ha bizonytalan, veszedelmes útra indul. Ugyanúgy a mennyei Atya nem hagyja megbízható őrzés és vezetés nélkül gyermekeit, kik a földi élet veszedelmes terein vándorolnak…


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 22.

Évközi 25. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Pió
Kedd, St. Gellért püspök vértanú
Péntek, Páli St. Vince
Vasárnap, A Szentírás (=Biblia) napja

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Péntek, 13 óra, Süveges Antal temetése, utána mise. Felesége – Németh Erzsébet – urnája is vele lesz eltemetve
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó.
*
Szent Pió, 1887 – 1968
Olasz, kapucinus (ferences) szerzetes. Ötven éven keresztül hordozta Jézus sebeit (stigma), ami állandó fájdalommal járt; az olasz televízió megörökítette a sebeket. Egy hitetlen orvos megvizsgálta Pió sebeit és nem tudta természetes jelenségek közé sorolni, mert: minden seb vagy begyógyul, vagy begyullad… Naponta százakat gyóntatott, szabad ideje nem volt. Sok testi és lelki beteg visszanyerte nála egészségét. A pápák is tisztelték már életében, mint az imádság és s szenvedés emberét. XV. Benedek így nyilatkozott róla a 20. század elején: Rendkívüli ember, amilyet Isten csak időnként ajándékoz a világnak. Üveg-fedelű koporsóját százezren kísérték, akik a világ minden tájáról érkeztek.

Szent Gellért bencés, püspök, vértanú
Olaszországban született 980-ban, Budán halt meg 1046-ban. A Szentföldre menet hajótörést szenvedett, Horvátországnál ért partot, innen hívta a pannonhalmai apát Magyarországra. István király rá bízta Imre herceg nevelését. Majd a csanádi püspökség főpásztora lett; a magyarok megtérítésén fáradozott. István halála után Vata vezetésével pogány lázadások törtek ki. Gellért és tárasai Székesfehérvárra igyekeztek a Lengyelországból érkező, későbbi I. Endre király fogadására. Vata katonái a Gellért-hegynél csaknem mindnyájukat meggyilkolták. 1083-ban Szent László király avatta szentté Gellértet, István királlyal és Imre herceggel együtt.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 15.

Évközi 24. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Kornél pápa és St. Ciprián püspök vértanúk
Péntek, A 103 koreai vértanú
Szombat, St. Máté apostol és evangélista

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó.
*
Szent Kornél pápa. 251-253. A keresztényüldözések idején vagyunk, amely Jézus korától a 4. század elejéig (313) tartott. Némelyek meginogtak, amikor a halállal néztek szembe és megtagadták hitüket. Döntést kellett hozni arról, hogy a hittagadók visszafogadhatók-e az Egyházba. Kornél a visszafogadás mellett döntött, hiszen megtérő bűnösökről van szó. A hittagadás mellett a gyilkosságot és a házasságtörést tartották kapitális bűnnek. Kornél Gallus, pogány császár száműzetésében halt meg.
————
Szent Ciprián püspök. 200-258. Karthágó-ban (Észak-Afrika) született, vagyonos család gyermekeként. 48 éves korában keresztelkedett meg, s innentől sok olvasmányai közül az Biblia maradt az egyetlen. Karthágó püspöke lett, s nagy keresztény tartomány tartozott irányítása alá. Egyetértett Kornél pápával, hogy a hittagadásból megtérteket vissza kell venni az Egyházba. Több püspök ezzel erősen ellenkezett, amiből heves viták kerekedtek. Ciprián zsinatot hívott össze és kiközösítette az Egyházból a két leghangosabb püspököt. Decius császár elhatározta, hogy kiírt minden keresztényt és tömeges letartóztatások következtek. Jött ráadásként a két évig dúló pestisjárvány, sokan meghatlak; a pogányok úgy vélték, hogy a keresztények miatt jön a városra a vész. Cipriánt oroszlánok elé akarták dobni. Valerianus császár üldözése idején száműzték Cipriánt, majd lefejezték. Egyike az Ősegyház azon püspökeinek, akiről sok feljegyzés maradt.
——————-
St. Kim és Csong koreai vértanúk. Világi hívek által jutott el Koreába Jézus tanítása a 17. század elején. 1836-ban francia misszionáriusok érkeztek ide s ezután elkezdődött a keresztények üldözése. 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban százhárom keresztényt öltek meg, többségükben világi híveket, férfiakat, nőket, gyermekeket, fiatalokat és öregeket egyaránt. Papjuk, Kim, Jézus szenvedésére hivatkozva biztatta keresztény testvéreit, hogyha kell, bátran vállalják a halált.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 8.

Évközi 23. vasárnap

ÜNNEPEK:
Csütörtök, Szűz Mária szent neve
Péntek, Aranyszájú St. János
Szombat, Szent kereszt felmagasztalása

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó. + Horváth Imre, neje Magyar Mária, lányuk Mária, fiuk Imre, családtagok
Szombat, 19 ó. + Pánczél József és a családtagok
Vasárnap, fél 9 ó. + Robotka Imre, neje Urbanics Eszter, családtagok

*
Aranyszájú St. János 344-407
Antiochiában született, gazdag katona-családban. 18 éves korában keresztelkedett meg. Kiváló szónok volt. A császár úgy gondolta, János emelni fogja az udvar fényét tehetségével, ezért a konstantinápolyi püspöki székbe emelték, s egész Kis-Ázsiának prímása lett. Szociális intézményeket alapított; a szentmise menete, szerkezete – amely máig él nálunk is – az ő nevéhez fűződik. Keményen harcolt az eretnekek ellen, de a császári udvarnak is nyíltan szemére vetette a fényűző életmódot. Egyre több ellensége lett a császári udvarban is és egyháziak részéről is. Rangjától megfosztották, száműzték. Száműzetésben halt meg. A nép azonban nem felejtette el Jánost. A császár fia és lánya hozatta haza maradványait, halála után 31 évvel, s bocsánatot kértek szüleik gonoszságáért.

Szűz Mária szent neve
XI. Ince pápa rendelte el ezt az ünnepet annak emlékére, hogy 1683-ban a keresztény seregek legyőzték a törököket Bécs alatt. Ez a győzelem indította meg Magyarország felszabadítását a 150 évig tartó török uralom alól. Ennek emlékét őrzi a Sas-hegyen az 1686-os szám (Buda felszabadításának éve; ennek hadművelete a Sas-hegy környékéről indult).
Az 1970-es katolikus naptárreform eltörölte ezt az ünnepet, de magyar és német területen tovább engedélyezte.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 1.

Évközi 22. vasárnap

VENI SANCTE a tanévkezdet alkalmából

ÜNNEPEK:
Kedd, Nagy St. Gergely pápa
Szombat, Márk, István és Menyhért St. kassai vértanúk

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Nagy Ágnes
Vasárnap, fél 9 ó.
*
Köszönjük a György-pékségnek az ajándék kenyereket!
*
Nagy Szent Gergely a népvándorlások időszakában volt pápa 590-től 604-ig. Nagy családi vagyonát az egyházra költötte; családi házukban alapította meg a Szent András kolostort; kamatmentes kölcsönnel felvirágoztatta Olaszország gazdaságát. Servus servorum Dei -nek (Isten szolgáinak szolgája) mondta magát; őrködött a keleti és nyugati egyház egységén. Lefektette a pápai állam alapjait. Megreformálta a liturgiát, elterjesztette a gregorián éneket (egyszólamú, kíséret nélküli, templomi énekstílus, sok hajlítással díszítve).

Szent Márk, István és Menyhért a protestáns-katolikus vallási villongásoknak lettek áldozatai Kassán, 1619-ben. A várost Rákóczi György csapata foglalta el, aki Bethlen vezére volt. A három papot a protestáns vallásra akarták kényszeríteni, majd megkínozták őket és testüket a szennygödörbe dobták; Menyhért még élve került a gödörbe, de azokat is megöldösték, akik segíthettek volna rajtuk. II. János Pál pápa 1995-ben avatta őket szentté, szlovákiai látogatása során.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 25.

Évközi 21. vasárnap
ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK, KENYÉR MEGÁLDÁSA

ÜNNEPEK:
Kedd, St. Mónika
Szerda, St. Ágoston
Csütörtök, Keresztelő St. János vértanúsága

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Szerda, 19 ó.
Szombat, 19 ó. + Bandi, Margit és István
Vasárnap, fél 9 ó. A Mechler család + tagjai

VENI SANCTE a tanévkezdet alkalmából
*
Szent Mónika, a 4. században élt 55 évet. Férje gazdag pogány volt, anyagi gondjaik nem voltak a három gyermekükkel. Nagy volt viszont a lelki terhe a durva és kicsapongó férje miatt és Ágoston fiuk miatt, aki apján is túltett a kifogásolható életvitelben, illett rá az anyaszomorító jelző. Az anya türelme, szeretete, sok könnyes imája mindkét férfit Jézushoz segítette. Mindketten megkeresztelkedtek; Ágostonból püspök, szent, egyháztanító lett.

Szent Ágoston, 354 – 430.
Afrikában született, a mai Algéria területén, kisbirtokos római családban. Apja kicsapongó életű, pogány volt – szentéletű, keresztény feleségének, Mónikának fájdalmára. A jó eszű Ágoston fiatal korában apja kicsapongó életmódját követte. Megtérése után életének erre a szakaszára így emlékezett vissza: Aranypohár voltam, de üres. Szent Ambrus keresztelte meg Milánóban. Anyja, aki éveken keresztül imádkozott és könnyezett érte, ezután hamarosan meghalt. Ágoston visszament Afrikába és Hippo püspöke lett. Munkálkodásával a nagy egyházatyák sorába emelkedett. Sokat írt; a Vallomások című könyve ma is közkézen forog.
Két mondat gondolataiból:
Nyugtalan a szívünk-lelkünk, míg tebenned meg nem nyugszik, Istenünk.
Isten olyan, mint az orvos: nem a beteg kívánságát teljesíti, hanem azt teszi, ami gyógyulásához szükséges.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 18.

Évközi 20. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Bernát
Kedd, St. István király
Szerda, St. X. Pius pápa
Csütörtök, Szűz Mária királynő
Szombat, St. Bertalan apostol

MISEREND:
Hétfő, 19 ó.
Kedd, fél 9 ó. A Simon, a Pánczél és a Süveges család + tagjaiért
Szerda, 19 ó. + Kovács László, neje Süveges Erzsébet, gyermekeik
László és Julianna
Péntek, temetési mise a 13 órai temetés után
Szombat, 19 ó.
Vasárnap, fél 9 ó. ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK, KENYÉR MEGÁLDÁSA
*
Szombaton a 13-14 óra között érkező zarándokoknak alkalmat adunk a plébánián felfrissülésre. Péliföldre tartanak. A zarándoklat szándéka: édesapákért.
*
Szent Bernát, 1090 – 1153, francia
A cisztercita rend alapítója. A halála előtti évben már több mint 300 ciszterci apátság működött Európában. A szerzetesek imádkoztak és dolgoztak, földet műveltek, zöldséget-gyümölcsöt termesztettek.
Magyar földre II. Géza hívta be a rend tagjait, központjuk Zirc lett. 1664-ben közülük váltak ki a trappisták. A francia forradalom (1789) elsöpörte őket, de a 19. században újraéledtek. II. József nem oszlatta fel a rendet, de plébániai szolgálatra, oktatásra kötelezte őket.
Tőle származik az Oltalmad alá futunk Istennek szent Anyja kezdetű ima.
St. Bernátról kapta nevét az alpesi kolostor és az a bernáthegyi-nek nevezett kutyafajta is, amelyet itt a kolostorban ma is tartanak lavina alá kerültek megmentésére. A testes állat hűséges, értelmes, jól bírja a havat, hideget, s több vonatkozásban is jó segítője az embernek.

Szent István király
Született 970-ben Esztergomban; meghalt 1038-ban Székesfehérvárott. Királyságának ideje: 997 – 1038. Apja Géza nagyfejedelem, anyja Sarolt, az erdélyi Gyula leánya.
A krisztusi hitre és életre szent Adalbert prágai püspök tanította; a keresztségben a Vajk helyett az István nevet vette fel, az egyház első vértanúja nevét.
995-ben házasságot kötött Bajor Gizella hercegnővel, aki II. Henrik császár testvére volt.
Apja halála után, 997-ben, átvette az ország vezetését. II. Szilveszter pápától kért és kapott királyi koronát; 1000 karácsonyán koronázták meg Esztergomban. A pápa hallotta hírét István vallásos buzgóságának és azt a dicsérő megjegyzést tette: Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos apostol.
A pogány magyar népet keresztény hitre térítette. Harcolnia kellett eközben az ősi pogány vallást védő vezérekkel (Koppány), akik felett győzedelmeskedett. Elrendelte, hogy minden tíz falú építsen egy templomot, s ezeket kézzel másolt misekönyvekkel látta el. Kedvelte a szerzeteseket, akik nemcsak a vallásra, hanem a letelepedett élet dolgaira is tanították a népet. Mindenféle nációt befogadott, de gondja volt arra, hogy az ország független maradjon Nyugattól is, Kelettől is. Fia, Imre herceg, 24 éves korában meghalt, így István a koronáját, népét, Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szent László király avatta szentté 1083-ban, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt. Megmaradt koronája és jobb-keze.

Szent X. Pius pápa, uralkodott: 1903 – 1914
Apja elszegényedett földműves, a Riese nevű falucska postása. A gyerek 12 éves korától napi 7 kilométert gyalogolt az iskolába járás végett. A teológiát Padovában végezte. XIII. Leó pápa 1884-ben püspökké nevezte ki, 1894-ben velencei pátriárka. 1903-ban a pápaválasztásra indult, a velenceiek sajnálkozva búcsúztak tőle; azt mondta nekik: Élve, vagy halva, de visszajövök. A vonatra menettérti jegyet vett, mert azt gondolta, hamar visszatér. Pápává választották. Jelmondata: Mindent megújítani Krisztusban. Ezt igyekezett is megvalósítani. Felújította a liturgiát, a szentség-vételi gyakorlatot, a templomi zenét, az egyházjogot. 1910-ben elrendelte az antimodernista esküt, amelyet évente minden papnak le kellett tennie. (Modernizmus címszó alatt azokat a szellemi áramlatokat foglalták össze, amelyek egyház-ellenesnek látszottak, s a 19. század második felétől ezekből már volt bőven.) Megérezte az első világháború kitörését, amit meg is ért még nagy szomorúsággal. 1954-ben XII. Pius pápa szentté avatta; 1959-ben pedig XXIII. János pápa a koporsóját egy napra Velencébe vitette s így teljesült a velenceieknek tett ígérete.