Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 22.

Évközi 25. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Pió
Kedd, St. Gellért püspök vértanú
Péntek, Páli St. Vince
Vasárnap, A Szentírás (=Biblia) napja

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó.
*
Új karitász-vezető. Szeptember 1-i hatállyal Kovácsné Schmidt Katalin vette át a Táti Mindenszentek Plébánia Karitász-csoportjának vezetését. A helyi egyházi Képviselőtestület elfogadta és megerősítette hivatalában. Katalin két felnőtt gyerek édesanyja. Még aktív dolgozó; a Dorogi Rendőrkapitányság civil alkalmazottja. Isten áldása legyen munkáján.
Előtte Szenczi Ferencné volt a csoportvezető, 12 éven keresztül. Egészsége gyengülésére hivatkozva adta át a feladatát. Rózsikának megköszönjük odaadó, áldozatos munkáját. Továbbra is segíteni fogja a csoport tevékenységét, kisebb lánggal égve. A karitatív tevékenységben jól együttműködött a helyi Önkormányzattal, s ezt, ez alkalomból, Turi Lajos polgármester úrnak is köszönjük.
*
Szent Gellért bencés, püspök, vértanú
Olaszországban született 980-ban, Budán halt meg 1046-ban. A Szentföldre menet hajótörést szenvedett, Horvátországnál ért partot, innen hívta a pannonhalmai apát Magyarországra. István király rá bízta Imre herceg nevelését. Majd a csanádi püspökség főpásztora lett; a magyarok megtérítésén fáradozott. István halála után Vata vezetésével pogány lázadások törtek ki. Gellért és tárasai Székesfehérvárra igyekeztek a Lengyelországból érkező, későbbi I. Endre király fogadására. Vata katonái a Gellért-hegynél csaknem mindnyájukat meggyilkolták. 1083-ban Szent László király avatta szentté Gellértet, István királlyal és Imre herceggel együtt.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 15.

Évközi 24. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Kornél pápa és St. Ciprián püspök vértanúk
Péntek, A 103 koreai vértanú
Szombat, St. Máté apostol és evangélista

MISEREND:
Kedd, 19 ó. + Gyapjas Ernő és neje Mária
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Betegek szentsége a mise keretében
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó.
*

*Mise után az egyházi testület tagjai rövid megbeszélésre jöjjenek a plébániára*

*
Szent Kornél pápa. 251-253. A keresztényüldözések idején vagyunk, amely Jézus korától a 4. század elejéig (313) tartott. Némelyek meginogtak, amikor a halállal néztek szembe és megtagadták hitüket. Döntést kellett hozni arról, hogy a hittagadók visszafogadhatók-e az Egyházba. Kornél a visszafogadás mellett döntött, hiszen megtérő bűnösökről van szó. A hittagadás mellett a gyilkosságot és a házasságtörést tartották kapitális bűnnek. Kornél Gallus, pogány császár száműzetésében halt meg.
————
Szent Ciprián püspök. 200-258. Karthágó-ban (Észak-Afrika) született, vagyonos család gyermekeként. 48 éves korában keresztelkedett meg, s innentől sok olvasmányai közül az Biblia maradt az egyetlen. Karthágó püspöke lett, s nagy keresztény tartomány tartozott irányítása alá. Egyetértett Kornél pápával, hogy a hittagadásból megtérteket vissza kell venni az Egyházba. Több püspök ezzel erősen ellenkezett, amiből heves viták kerekedtek. Ciprián zsinatot hívott össze és kiközösítette az Egyházból a két leghangosabb püspököt. Decius császár elhatározta, hogy kiírt minden keresztényt és tömeges letartóztatások következtek. Jött ráadásként a két évig dúló pestisjárvány, sokan meghatlak; a pogányok úgy vélték, hogy a keresztények miatt jön a városra a vész. Cipriánt oroszlánok elé akarták dobni. Valerianus császár üldözése idején száműzték Cipriánt, majd lefejezték. Egyike az Ősegyház azon püspökeinek, akiről sok feljegyzés maradt.
——————-
St. Kim és Csong koreai vértanúk. Világi hívek által jutott el Koreába Jézus tanítása a 17. század elején. 1836-ban francia misszionáriusok érkeztek ide s ezután elkezdődött a keresztények üldözése. 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban százhárom keresztényt öltek meg, többségükben világi híveket, férfiakat, nőket, gyermekeket, fiatalokat és öregeket egyaránt. Papjuk, Kim, Jézus szenvedésére hivatkozva biztatta keresztény testvéreit, hogyha kell, bátran vállalják a halált.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 8.

Évközi 23. vasárnap

ÜNNEPEK:
Csütörtök, Szűz Mária szent neve
Péntek, Aranyszájú St. János
Szombat, Szent kereszt felmagasztalása

MISEREND:
Kedd, 19 ó. + Édesanyáért
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Péntek, 16 ó. Idősek, betegek miséje
Szombat, 17.30 ó. + Milinszki Margit 3. éf.
Vasárnap, 10 ó.
*
A pénteki misén vegye a betegek szentségét, aki a 60-at betöltötte. Ezt egy életben egyszer kell venni. Akinek lelki hasznára van, veheti többször is, de nem egy éven belül.

Aranyszájú St. János 344-407
Antiochiában született, gazdag katona-családban. 18 éves korában keresztelkedett meg. Kiváló szónok volt. A császár úgy gondolta, János emelni fogja az udvar fényét tehetségével, ezért a konstantinápolyi püspöki székbe emelték, s egész Kis-Ázsiának prímása lett. Szociális intézményeket alapított; a szentmise menete, szerkezete – amely máig él nálunk is – az ő nevéhez fűződik. Keményen harcolt az eretnekek ellen, de a császári udvarnak is nyíltan szemére vetette a fényűző életmódot. Egyre több ellensége lett a császári udvarban is és egyháziak részéről is. Rangjától megfosztották, száműzték. Száműzetésben halt meg. A nép azonban nem felejtette el Jánost. A császár fia és lánya hozatta haza maradványait, halála után 31 évvel, s bocsánatot kértek szüleik gonoszságáért.

Szűz Mária szent neve
XI. Ince pápa rendelte el ezt az ünnepet annak emlékére, hogy 1683-ban a keresztény seregek legyőzték a törököket Bécs alatt. Ez a győzelem indította meg Magyarország felszabadítását a 150 évig tartó török uralom alól. Ennek emlékét őrzi a Sas-hegyen az 1686-os szám. Az 1970-es katolikus naptárreform eltörölte ezt az ünnepet, de magyar és német területen tovább engedélyezte.


Plébániai hirdetés, 2019. szeptember 1.

Évközi 22. vasárnap
VENI SANCTE a tanévkezdet alkalmából

ÜNNEPEK:
Kedd, Nagy St. Gergely pápa
Szombat, Márk, István és Menyhért St. kassai vértanúk

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Péntek, 19 ó. Jézus szíve tiszteletére
Szombat, 17.30 ó. + Barina Otília
Vasárnap, 10 ó. + Keil József
*
Köszönjük a Farkas-pékségnek az ajándék kenyereket!
*
13-án pénteken 16 órakor lesz az idősek, betegek miséje. Aki betöltötte 60. életévét, vegye a betegek szentségét.

Nagy Szent Gergely a népvándorlások időszakában volt pápa 590-től 604-ig. Nagy családi vagyonát az egyházra költötte; családi házukban alapította meg a Szent András kolostort; kamatmentes kölcsönnel felvirágoztatta Olaszország gazdaságát. Servus servorum Dei -nek (Isten szolgáinak szolgája) mondta magát; őrködött a keleti és nyugati egyház egységén. Lefektette a pápai állam alapjait. Megreformálta a liturgiát, elterjesztette a gregorián éneket (egyszólamú, kíséret nélküli, templomi énekstílus, sok hajlítással díszítve).

Szent Márk, István és Menyhért a protestáns-katolikus vallási villongásoknak lettek áldozatai Kassán, 1619-ben. A várost Rákóczi György csapata foglalta el, aki Bethlen vezére volt. A három papot a protestáns vallásra akarták kényszeríteni, majd megkínozták őket és testüket a szennygödörbe dobták; Menyhért még élve került a gödörbe, de azokat is megöldösték, akik segíthettek volna rajtuk. II. János Pál pápa 1995-ben avatta őket szentté, szlovákiai látogatása során.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 25.

Évközi 21. vasárnap
ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK, KENYÉR MEGÁLDÁSA

ÜNNEPEK:
Kedd, St. Mónika
Szerda, St. Ágoston
Csütörtök, Keresztelő St. János vértanúsága

MISEREND:
Kedd, 19 ó. + Török László
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Péntek, 19 ó. A Szűzanya tiszteletére
Szombat, 17.30 ó. + Molnár István és hozzátartozói
Vasárnap, 10 ó. VENI SANCTE a tanévkezdet alkalmából
*
Szent Mónika, a 4. században élt 55 évet. Férje gazdag pogány volt, anyagi gondjaik nem voltak a három gyermekükkel. Nagy volt viszont a lelki terhe a durva és kicsapongó férje miatt és Ágoston fiuk miatt, aki apján is túltett a kifogásolható életvitelben, illett rá az anyaszomorító jelző. Az anya türelme, szeretete, sok könnyes imája mindkét férfit Jézushoz segítette. Mindketten megkeresztelkedtek; Ágostonból püspök, szent, egyháztanító lett.

St. Ágoston, 354 – 430.
Afrikában született, a mai Algéria területén, kisbirtokos római családban. Apja kicsapongó életű, pogány volt – szentéletű, keresztény feleségének, Mónikának fájdalmára. A jó eszű Ágoston fiatal korában apja kicsapongó életmódját követte. Megtérése után életének erre a szakaszára így emlékezett vissza: Aranypohár voltam, de üres. Szent Ambrus keresztelte meg Milánóban. Anyja, aki éveken keresztül imádkozott és könnyezett érte, ezután hamarosan meghalt. Ágoston visszament Afrikába és Hippo püspöke lett. Munkálkodásával a nagy egyházatyák sorába emelkedett. Sokat írt; a Vallomások című könyve ma is közkézen forog.
Két mondat gondolataiból:
Nyugtalan a szívünk-lelkünk, míg tebenned meg nem nyugszik, Istenünk.
Isten olyan, mint az orvos: nem a beteg kívánságát teljesíti, hanem azt teszi, ami gyógyulásához szükséges.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 18.

Évközi 20. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Bernát
Kedd, St. István király
Szerda, St. X. Pius pápa
Csütörtök, Szűz Mária királynő
Szombat, St. Bertalan apostol

MISEREND:
Kedd, 10 ó. + Hámos László
Mise után megemlékezés, koszorúzás a templom előtt.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György otthonban
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó. ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK, KENYÉR MEGÁLDÁSA
*
A Karitász összejövetele csütörtökön 17 órakor lesz a plébánián
*
Van még hely a 20-án Budapestre induló ingyenes autóbuszra
*
St. Bernát, 1090 – 1153, francia
A cisztercita rend alapítója. A halála előtti évben már több mint 300 ciszterci apátság működött Európában. A szerzetesek imádkoztak és dolgoztak, földet műveltek, zöldséget-gyümölcsöt termesztettek.
Magyar földre II. Géza hívta be a rend tagjait, központjuk Zirc lett. 1664-ben közülük váltak ki a trappisták. A francia forradalom (1789) elsöpörte őket, de a 19. században újraéledtek. II. József nem oszlatta fel a rendet, de plébániai szolgálatra, oktatásra kötelezte őket.
Tőle származik az Oltalmad alá futunk Istennek szent Anyja kezdetű ima.
St. Bernátról kapta nevét az alpesi kolostor és az a bernáthegyi-nek nevezett kutyafajta is, amelyet itt a kolostorban ma is tartanak lavina alá kerültek megmentésére. A testes állat hűséges, értelmes, jól bírja a havat, hideget, s több vonatkozásban is jó segítője az embernek.

St. X. Pius pápa, uralkodott: 1903 – 1914
Apja elszegényedett földműves, a Riese nevű falucska postása. A gyerek 12 éves korától napi 7 kilométert gyalogolt az iskolába járás végett. A teológiát Padovában végezte. XIII. Leó pápa 1884-ben püspökké nevezte ki, 1894-ben velencei pátriárka. 1903-ban a pápaválasztásra indult, a velenceiek sajnálkozva búcsúztak tőle; azt mondta nekik: Élve, vagy halva, de visszajövök. A vonatra menettérti jegyet vett, mert azt gondolta, hamar visszatér. Pápává választották. Jelmondata: Mindent megújítani Krisztusban. Ezt igyekezett is megvalósítani. Felújította a liturgiát, a szentség-vételi gyakorlatot, a templomi zenét, az egyházjogot. 1910-ben elrendelte az antimodernista esküt, amelyet évente minden papnak le kellett tennie. (Modernizmus címszó alatt azokat a szellemi áramlatokat foglalták össze, amelyek egyház-ellenesnek látszottak, s a 19. század második felétől ezekből már volt bőven.) Megérezte az első világháború kitörését, amit meg is ért még nagy szomorúsággal. 1954-ben XII. Pius pápa szentté avatta; 1959-ben pedig XXIII. János pápa a koporsóját egy napra Velencébe vitette s így teljesült a velenceieknek tett ígérete.

St. István király
Született 970-ben Esztergomban; meghalt 1038-ban Székesfehérvárott. Királyságának ideje: 997 – 1038. Apja Géza nagyfejedelem, anyja Sarolt, az erdélyi Gyula leánya.
A krisztusi hitre és életre szent Adalbert prágai püspök tanította; a keresztségben a Vajk helyett az István nevet vette fel, az egyház első vértanúja nevét.
995-ben házasságot kötött Bajor Gizella hercegnővel, aki II. Henrik császár testvére volt.
Apja halála után, 997-ben, átvette az ország vezetését. II. Szilveszter pápától kért és kapott királyi koronát; 1000 karácsonyán koronázták meg Esztergomban. A pápa hallotta hírét István vallásos buzgóságának és azt a dicsérő megjegyzést tette: Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos apostol.
A pogány magyar népet keresztény hitre térítette. Harcolnia kellett eközben az ősi pogány vallást védő vezérekkel (Koppány), akik felett győzedelmeskedett. Elrendelte, hogy minden tíz falú építsen egy templomot, s ezeket kézzel másolt misekönyvekkel látta el. Kedvelte a szerzeteseket, akik nemcsak a vallásra, hanem a letelepedett élet dolgaira is tanították a népet. Mindenféle nációt befogadott, de gondja volt arra, hogy az ország független maradjon Nyugattól is, Kelettől is. Fia, Imre herceg, 24 éves korában meghalt, így István a koronáját, népét, Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szent László király avatta szentté 1083-ban, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt. Megmaradt koronája és jobb-keze.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 11.

Évközi 19. vasárnap

ÜNNEPEK:
Kedd, Boldog XI. Ince pápa
Szerda, St. Kolbe
Csütörtök, Nagyboldogasszony

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, 10 ó. Mise a templomban (az Otthonban elmarad)
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó.
*
A gyerekek-fiatalok aug. 5-9 csillagászati táborban vettek részt a plébánián.
*
Boldog XI. Ince. Pápasága: 1676 – 1689.
Szorgalmazására a Szent Liga (Magyarország, Németország, Lengyelország és Velence szövetsége) seregei 1686 szeptember 12-én felszabadították Budát, s ezzel véget ért Magyarország másfél százados török megszállása. Szeptember 12-ét a pápa Mária neve hálaünneppé nyilvánította. Hálából a budai Várban Ince pápának szobrot állítottak.

St. Maximilian Kolbe, 1894-1941, lengyel vértanú pap.
Ferences. Varsó közelében kolostort épített és nyomdát alapított vallásos folyóiratok terjesztéséhez. Négy társával Távol-keletre ment misszióba, gyenge egészségi állapota miatt azonban haza kellett térnie. 1941-ben a Gestapo – másodszori letartóztatása után – Auschwitzba vitte. Kolbe barakkjából megszökött egy rab, emiatt a barakk lakóin tizedelést hajtottak végre (a rabokat sorba állították, minden tízediknek ki kellett lépnie a sorból, akiket aztán megöltek). Kolbe a 9. volt a számláláskor, s látva a mellette kilépő férfi családja miatti szomorúságát, felajánlotta, hogy menne helyette. Elfogadták. Tízen kerültek egy sötét bunkerbe, éhhalálra ítélték őket. Énekeltek és imádkoztak – egyre kevesebben. Utolsóként élt még Kolbe, akit a barakk hóhéra injekcióval megölt. Testüket elégették. 1971-ben VI. Pál boldoggá-, 1982-ben II. János Pál szentté avatta.


Plébániai hirdetés, 2019. augusztus 4.

Évközi 18. vasárnap

ÜNNEPEK:
Kedd, Jézus színeváltozása
Csütörtök, St. Domonkos
Péntek, St. Edit Stein
Szombat, St. Lőrinc vértanú

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György Otthonban, + Botka Ferenc
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó.
*
Van még hely az aug. 20-án a budapesti körmenetre induló autóbuszon. Az utazás ingyenes.

Szent Edit Stein, 1891-1942. Lengyel zsidó család gyermeke; tizenegyen voltak testvérek. A jó eszű Edit egyetemi doktorátust szerzett filozófiából. Kezdetben közömbös volt mindenféle vallás iránt, majd Ngy St.Teréz írásainak hatására 1922-ben megkeresztelkedett és nagy buzgalommal kötődött Jézus Krisztushoz. Nyelveket tanított, filozófiai munkákat írt, de visszavonultságra vágyakozása miatt a Sarutlan Karmeliták rendjébe lépett, ahová egyik lánytestvére is követte. A zsidóüldözések alatt elfogták őket, Auschwitzban gázzal kivégezték, testüket elégették. Edit tudatosan vállalta a halált. II. János Pál pápa avatta szentté 1998-ban.
—————–
Szent Lőrinc diakonus. 258-ban halt vértanúhalált Rómában; tüzes vason égették halálra. Mivel a Rómabeli egyház vagyonkezelője volt, a pogány városi prefektus az egyház vagyonának átadását követelte tőle. Lőrinc erre három napot kért, aztán eléje vezetett egy sereg nyomorult embert, éhezőket, sántákat, bénákat, vakokat: Íme, itt vannak az egyház kincsei! A bíró erre nagyon megsértődött és nyomban átadta Lőrincet a hóhérnak. A nép az augusztusi hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyei-nek nevezte el.


Plébániai hirdetés, 2019. július 28.

Évközi 17. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Márta
Szerda, Loyolai St. Ignác
Csütörtök, Ligúri St. Alfonz

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György Otthonban,
Péntek, 19 ó. Jézus szíve tiszteletére
Szombat, 17.30 ó.
Vasárnap, 10 ó.
*
Ligouri St. Alfonz. Az olaszországi Marianellában született 1696-ban. Elhagyja az ügyvédi pályát, 30 éves korában pappá szentelik. Súlyos betegségét gyógyítandó a hegyekbe megy, s ott meglátja a pásztorok és földművesek vallási elmaradottságát; támogatásukra megalapítja a Redemptorista rendet. Már öreg és beteg volt, amikor Ligour püspökévé nevezték ki. A pápa azt mondta, betegágyból is jól teszi a dolgát. Végül visszament rendjébe és 91 éves korában halt meg.

Loyolai St. Ignác, 1491 – 1556. A Jezsuita Rend alapítója.
Tizenketten voltak testvérek, Ignác volt az utolsó. Egy spanyol nagyúr apródja lett; kezdetben nemigen foglalkozott a vallással. A francia-spanyol örökösödési háborúban egy ágyúgolyó megsebesítette a lábát, hosszú kórházi ápolásra szorult. Unalmában a szentek életét olvasgatta, s ez megváltoztatta belső világát. Manrézában megírta a Lelkigyakorlatok c. könyvét, majd mint koldus, Rómába és a Szentföldre zarándokolt. Visszatérte után másokkal is meg akarta osztani vallási élményeit, ami miatt az inkvizíció kétszer is bebörtönözte. Párizsban hatan csatlakoztak hozzá és elhatározták, hogy Isten dicsőségének szentelik életüket. A pápa jóváhagyta működésüket, s a Jézus Társasága (Societas Jesu – SJ.) nevet vették fel. A rend gyorsan elterjedt. Tagjaiktól magas szintű képzettséget követeltek. Nagy részt vállaltak a távolkeleti missziókban. Jelesebb magyar jezsuiták: Pázmány Péter bíboros, Káldi György bibliafordító, Godecz Menyhért és Pongrácz István kassai vértanúk, Hell Miksa csillagász, Sajnovits János nyelvész csillagász. A francia Teilhard de Chardin (e: tejár de sárden) – mintegy második Aquinoi Tamás – szintézist hozott létre Jézus Krisztus és az újkori tudomány által megfogalmazott világ között a 20. században; műveit Rezek Román magyar bencés fordította magyarra.


Plébániai hirdetés, 2019. július 21.

Évközi 16. vasárnap

ÜNNEPEK:
Hétfő, St. Mária Magdolna
Kedd, St. Brigitta
Szerda, Árpád-házi St. Kinga
Csütörtök, St. Jakab apostol
Péntek, St. Joakim és Anna

MISEREND:
Kedd, 19 ó.
Csütörtök, fél 10 ó. Mise a Szent György Otthonban,
Péntek, 19 ó.
Szombat, 17.30 ó. + Mechler Ferenc 30. éf. és hozzátartozói
Vasárnap, 10 ó.
*
Szent Brigitta, 1302 – 1373
A svédek nagyasszonya; nyolc gyermek anyja; misztikus író; rendalapító. Nagy családi birtokukat maga vezette, jó gazdaként. Férje korai halála után Rómába költözött, ahol sokat fáradozott azon, hogy a pápa Avignonból visszakerüljön Rómába (V. Kelemen, francia származású pápa, 1309-ben Avignonban telepedett le. Ettől kezdve itt tartózkodott 15 egymást követő pápa, 70 éven át, Róma helyett. Ezt nevezték a történészek a pápák avignoni fogságának). Jeruzsálemi zarándoklatán átélte Jézus szenvedését. Megalapította a Brigitták rendjét. Látomásait, misztikus élményeit írásban is megörökítette. Svédország 1523 után a reformációhoz csatlakozott /ma is kevés ott a katolikus/, ennek ellenére szívesen emlegetik Brigittát a svédek legnagyobb asszonyaként.
—————
Szent Kinga, 1224 – 1292
IV. Béla magyar király elsőszülött leánya /Margit és Jolán előtt/. Boleslaw, lengyel királyhoz ment férjhez. Mindketten sokat jótékonykodtak. A tatárok – Magyarország után – Lengyelországot is végig rabolták, Kingáéknak is menekülniük kellett, akárcsak apjáéknak korábban a magyar földön. Hazalátogatásakor apja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát, amelynek főaknáját Kingáról nevezték el Kunigundának. Férje temetésén /1279/ már a klarissza apácák ruháját viselte. Abba a zárdába vonult, amelyet korábban férjével együtt építettek. Vele tartott a szintén özvegységre jutott húga, Jolán is. A kolostort egy újabb tatárbetörés után újjá kellett építeniük. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá-, II. János Pál pedig 1999-ben szentté avatta.